Itt - Magyar Talajtani Társaság

İri – Füleky – Zsigrai – Kovács
A forróvíz-oldható szervesanyagok vizsgálata lényeges különbséget mutatott a
melioratív meszezésben részesült és a meszezetlen parcellák között. Elıbbi esetben a
C-tartalom (1. ábra) megközelítıleg 1 nagyságrenddel nagyobb volt, és a mőtrágyázás
hatására enyhén emelkedett. Az UV-tartományban felvett spektrumok (2. ábra) lefutása
és az abszorbció-értékei is jól tükrözik a változásokat. A meszezetlen talajoknál e
szervesanyagok csak igen kis mennyiségben voltak jelen, és mőtrágyahatás nem volt
megfigyelhetı.
0,025
0,020
C (m/m) %
0,015
0,010
0,005
0,000
M+1 M+2 M+3 M+4 M+5 M-1 M-2 M-3 M-4 M-5
1. ábra A mőtrágyázás és meszezés hatása a talaj forróvíz-oldható C-tartalmára
7
A
6
5
4
3
M+K
M+2
M+3
M+4
M+max
2
1
0
190 210 230 250 270 290
Hullámhossz (nm)
2. ábra A mőtrágyázás hatása a talaj forróvíz-oldható szerves anyagainak fényelnyelésére
meszezett talajon
A Hargitai-módszer szerint készített kivonatok fényelnyelését megmértük, és az
extinkciók arányát ábrázoltuk a 360-620 nm-es tartományban, illetve az irodalmi forrásokban
javasolt 465 nm-es hullámhosszon (stabilitási szám). A meszezett parcellák
eredményei (3. ábra) alapján arra következtettünk, hogy a növekvı mőtrágya dózisok a
humuszanyagok arányát a kisebb molekulájú, a talaj agyagásványaihoz nem vagy
gyengén kötıdı frakciók irányába tolták el.
232