Itt - Magyar Talajtani Társaság

A réz megkötıdésének vizsgálata egy agyagbemosódásos barna erdıtalaj ...
6. ábra Az E (folytonos vonal) és B (pontozott vonal) szintek agyagfrakciójának kezeletlen és
rézkezelt preparátumainak XRD felvételei
Eredmények értékelése
A kilúgozódási és a felhalmozódási szintbıl származó talajminták és azok agyagfrakciói
eltérı szorpciós képességekkel rendelkeznek. Ezek az eltérések az agyagásványos
különbségek miatt adódnak. Az E szint nem duzzadó, kloritos jellegő, míg a
B szint döntıen duzzadó, vermikulit karakterő komponenseket tartalmaz. Ehhez hasonló
agyagos összetételt találtak más cserháti mintákban is (NÉMETH, SIPOS, 2006).
Mivel a réz a duzzadó agyagásványokra jellemzı kiterjedtebb planáris síkokat nagyobb
valószínőséggel borítja (McBRIDE, 1976) nagy negatív felületi töltésük miatt,
így esetünkben az egyéb szorpciós lehetıségek kisebb hányadot képviselnek. Az E
szint agyagásványai többnyire hidroxid-polimer közberétegzıdést tartalmaznak, ezért
a megköthetı kationok számára található szabad helyek száma kevesebb a B szint
vermikulitos agyagfrakciójához képest. Ezen kívül a lefelé vándorló, többnyire a
talajkolloidok felületén kicsapódó vas-oxihidroxidok is hozzájárulnak a magasabb
rézadszorpciós kapacitáshoz.
A kísérletet követıen a kilúgozási szintbıl származó minta alacsonyabb kémhatás
felé tolódott el a B szinthez képest. A jelenség magyarázata szintén az agyagfrakció
különbözıségében rejlik. A nagyobb kationcserélı képességgel rendelkezı agyagos
rész a réz mellett a talajsavanyúságot befolyásoló hidrogénionokat is megköti. Savanyú
körülmények között a duzzadó, vermikulit karakterő agyagásványok szerkezete változik
a réz megkötését követıen, a duzzadóképesség csökkenésével a talajok
permeabilitása növekszik. A vizsgált agyagbemosódásos talaj akkumulációs szintjének
agyagfrakciója 10 g/kg rézfelvételkor veszti el duzzadóképességét, ez az érték teljes
talajra vonatkoztatva 1,5 g/kg mennyiséget jelent. Magyarország geokémiai atlasza
alapján (MÁFI) országosan és a mintázott területen is 19 g/t réz az átlagos elıfordulás.
A talajok fizikai tulajdonságának változása a természetes háttérértékhez képest 2000-
szeres rézkoncentrációnál várható. Az ennél nagyobb mértékő rétegközi nehézfémimmobilizáció
során a hidraulikai vezetıképesség növekedése miatt a talajoldat és
annak szennyezıanyag-tartalma könnyebben vándorolhat a szelvényen belül.
321