Itt - Magyar Talajtani Társaság

Térinformatikai elemzı módszer kidolgozása a feltalaj fizikai féleségének közelítı ...
ugyan, de azt sok tekintetben megfelelıen helyettesíthetné. Ezáltal lehetıvé válna,
hogy Magyarország Európai Uniós tagságából következı szabályozási feladatok adatbázis
hátterét megteremtsük a talajtan területén. A feldolgozás során felhalmozódó
tudás a hazai talajtani tudományt jelentısen elırevinné. Az integrált talaj-adatbázis
segítségével pontosan el lehetne dönteni, hol szükséges további talajtérképezés, hol van
még szők keresztmetszet a talajtakaró mintázatáról rendelkezésre álló ismereteinkben.
Az adatbázis hozzásegítene olyan feladatok megoldásához, mint a földértékelés korszerősítése,
vagy a talajosztályozási rendszer fejlesztése (SISÁK, BÁMER, 2008b).
Vizsgálati anyag és módszer
Kreybig-féle országos átnézetes talajismereti térképek
Az adatbázis létrehozásának a lehetıségét és a feldolgozás kezdeti lépéseit az 5258/4
sz. Kreybig talajtérkép szelvény (Keszthely és környéke) által lefedett terület példáján
mutatjuk be. Kreybig Lajos vezetésével 1931-tıl mintegy húsz éven át folytak az
átnézetes talajismereti térképek készítésének munkálatai. A felvételezés módszerét
1937-ben publikálták (KREYBIG, 1937). A Gauss-Krüger vetülető, 1:25.000 méretarányú
5258/4. sz. szelvény 266 km 2 területet fed le (ÉBÉNYI, 1942).
Géczy-féle talajismereti térképek
GÉCZY (1959) doktori értekezésében alapozta meg egy újabb talajfelvételezés alapelveit
és további publikációkban tett javaslatot az eredmények hasznosítására a talajhasználat
és talajminısítés területén (GÉCZY, 1960, 1962, 1964, 1968). A talajismereti
térképek léptéke 1:25.000, 1958-1961 között készültek községhatáros térképlapokon.
A térinformatikai feldolgozása a Pannon Egyetem Georgikon Karán kezdıdött el
(SISÁK, BÁMER, 2008a).
Agrokémiai adatbázis
Az agrokémiai adatbázist a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-,
Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága, illetve jogelıdje az 1980-as években
hozta létre a különbözı szakhatósági vizsgálatok, táblatörzskönyvi- és termésadatok
győjtésével. Földhasználati egységenként sokéves agrotechnikai és termésadatokkal. Az
adatbázis feldolgozásának eredményeit részben publikálták (BARANYAI et al., 1987),
fıleg a felvehetı tápanyagtartalomra vonatkozóan. Az adatokat részben felhasználták az
Agrárkörnyezetvédelmi Integrált Információs Rendszer (AIIR) létrehozásához is. A mi
adataink azonban nem az AIIR rendszerbıl, hanem egy régebbi adatgyőjtés révén, a
tanszék kutatásainak keretében jöttek létre az agrokémiai adatok győjtésével.
Talajszelvény adatok az aranykorona rendszerő földminısítés mintatereirıl
A földértékelést célzó részletes talajtérképezés a múlt század nyolcvanas éveinek végén
kezdıdött és a rendszerváltás után szakadt félbe. A térképezés kezdeti fázisában az
ország teljes területére elkészült az aranykorona rendszerő földminısítés mintatereinek
az újbóli felvételezése és a talajok modern szemlélető leírása és vizsgálata (BARANYAI
et al., 1989). Az adatbázis csak pontszerő adatokat tartalmaz, de az eddigiek közül a
legpontosabb és tematikusan a legrészletesebb. A talajszelvények helyét a földhivatalok
térképein rögzítették, mindegyikhez részletes talajszelvény leírás, és a környezet
jellemzésére szolgáló adatok tartoznak. A genetikai szintenként vett mintákból több
laboratóriumi vizsgálatot is végeztek.
79