Itt - Magyar Talajtani Társaság

A magyarországi erubáz talajok ásványos összetétele
Az egyes agyagásványfajták meghatározása a THOREZ (1976), illetve DIXON (1989)
által összefoglalt módszerek és a talajokban elıforduló ásványok adatai alapján történt.
Három minta (Badacsony, Tihany, Tokaj) agyagásvány-vizsgálata a hallei Martin
Luther Egyetem jóvoltából, az „Institut für Bodenkunde und Pflanzenernährung” kutatólaboratóriumának
Siemens D5005-ös röntgendiffrakciós készülékén történt, ahol a
szerves anyag oxidációját és az oxidok eltávolítását követıen az agyagfrakciót
ülepítéssel különítették el (TRIBUTH, LAGALY 1986). Az agyagásvány-meghatározást
WHITTON és CHURCHMAN (1987) szerint végezték, a félkvantitatív agyagásványösszetétel
meghatározása (1991) alapján történt. Az agyagásvány mennyiségi
korrekciója a GJEMS (1967) és a LAVES–JÄHN (1972) által javasolt „Ásványok
Intenzitási Tényezıi” szerint végezték.
Az ásványos összetétel vizsgálatát 8 szelvény 18 mintáján, az agyagásványok azonosítását
11 szelvény 27 mintáján végeztük el.
Eredmények
A Börzsöny 101-es és 102 szelvény
A börzsönyi minták ásványi összetételét alapvetıen a talajképzı kızet határozza meg:
jelentıs a plagioklász földpátok és az amfibol mennyisége, azaz az andezit anyakızet
uralkodó ásványai jelennek meg a talajban is. Ez a jellemvonás a B101 Ah 2 -es mintájában
mutatkozik meg legerıteljesebben. Ennek agyagfrakciójában a többi mintához
képest jóval kevesebb kvarcot találunk, ami a felszíni szintek esetében eolikus por
hozzákeverést sejtet. A mintákban számottevı az opál-C, illetve a cristobalit mennyisége,
amely az andezit finomszemő alapanyagának lehet az átalakulási terméke. A
cristobalit jellegzetes elegyrész andezites kızetek mállási képzıdményeiben, ahol
szmektit, kaolinit, kaolinit/szmektit kevert szerkezető agyagásvány kíséri (pl. mátrai
vörös andezitmálladékok; BERÉNYI ÜVEGES et al., 2002). A börzsönyi minták jellegzetessége,
hogy bennük némi goethit is jelen van. A B101 Ah 1 - és Ah 2 -es minták agyagfrakciójában
a bázisreflexió nélküli 7 Å-ös agyagásvány (rendezetlen, rosszul kristályosodott
kaolinit és/vagy halloysit) dominál, valamint kisebb mennyiségő illit és
szmektit található. Jelentıs a földpáttartalom, illetve a teljes talaj ásványi összetételéhez
hasonlóan, az agyagfrakcióban is jelentıs a cristobalit mennyisége, valamint kevés
a kvarc. Az amorf anyag mennyisége (az összes mintához hasonlóan) 2–5% között
mozog. A B102 Ah 1 mintában – mint a többi börzsönyi mintában is – kevés az agyagásvány,
ebben elsısorban a bázisreflexió nélküli kaolinit és/vagy halloysit és illit található
meg. Jelentıs mennyiségő földpát, kvarc és cristobalit van az agyagfrakcióban, a
szmektit mennyisége igen kevés. A B102 Ah 2 mintája hasonló a felette elhelyezkedı
B102 Ah 1 -hez, de az agyagásványok némiképp rendezettebbeknek, jobban kristályosodottabbnak
tőnnek. A 7 és 10 Å-ös agyagásványok (kaolinit és/vagy halloysit, illetve
illit) mellett egy kevés, talán kis rétegtöltéső szmektit is megjelenik. A 7 Å-ös fázis
halloysit vagy rendezetlen kaolinit, szmektit közberétegzıdéssel.
Csóványos
Ásványi összetételét – a B101, B102-es mintákéhoz hasonlóan – az andezit talajképzı
kızet határozza meg; ennek uralkodó ásványai jelennek meg a talajban
(plagioklász földpát, amfibol). A Csóványos Ah 1 - és Ah 2 -szintje agyagfrakciójának
ásványi összetétele teljesen egyforma. Az agyagásványok rendkívül rosszul kristá-
45