Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajkészleteink és a kor új kihívásai
5. ábra Magyarország talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai.
1. Igen nagy víznyeléső és vízvezetı képességő, gyenge vízraktározó képességő, igen gyengén víztartó
talajok. 2. Nagy víznyeléső és vízvezetı képességő, közepes vízraktározó képességő, gyengén víztartó
talajok. 3 Jó víznyeléső és vízvezetı képességő, jó vízraktározó képességő, jó víztartó talajok. 4. Közepes
víznyeléső és vízvezetı képességő, nagy vízraktározó képességő, jó víztartó talajok. 5. Közepes víznyeléső,
gyenge vízvezetı képességő, nagy vízraktározó képességő, erısen víztartó talajok. 6. Gyenge víznyeléső,
igen gyenge vízvezetı képességő, erısen víztartó, kedvezıtlen vízgazdálkodású talajok. 7. Igen
gyenge víznyeléső, szélsıségesen gyenge vízvezetı képességő, igen erısen víztartó, igen kedvezıtlen,
szélsıséges vízgazdálkodású talajok. 8. Jó víznyeléső és vízvezetı képességő, igen nagy vízraktározó és
víztartó képességő talajok (nagy szervesanyag-tartalmú láp(os) talajok). 9. Sekély termırétegőség miatt
szélsıséges vízgazdálkodású talajok. Talajszelvény-variánsok: 2/1, 3/1: a mélységgel egyre könnyebbé
váló mechanikai összetétel; 1/1, 2/2, 3/2, 4/2, 5/2: az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai
összetétel; 4/1, 5/1: viszonylagos agyagfelhalmozódás a B-szintben; 6/1: rossz szerkezető, tömıdött,
agyag mechanikai összetételő talajok; 6/2: pszeudoglejes barna erdıtalajok; 6/3: vastag A-szintő mély réti
szolonyecek, sztyeppesedı réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok; 6/4: mélyben sós és/vagy
szolonyeces talajok; 6/5: lápos réti talajok.
A nagy tározótér – szélsıséges vízháztartás ellentmondás alapvetı oka, hogy a
talaj potenciális nedvességtározó terének hasznos kihasználását igen nagy területen
korlátozza (VÁRALLYAY, 2010b):
(a) a víz tárolására egyébként alkalmas pórustér vízzel telítettsége („tele palack effektus”),
amit egy elızı vízforrás (légköri csapadék, hó-olvadékvíz, felszínen odafolyó
víz, megemelkedı szintő talajvíz, öntözıvíz) elızetesen már feltöltött;
(b) a felszíni talajréteg fagyott volta („befagyott palack effektus”), pl. olyan esetben,
mikor a hó fagyott talaj felszínére hull, majd gyors olvadását követıen az olvadékvíz
nem tud a fagyott (s így vízátnemeresztı) felszíni talajba szivárogni;
(c) kis vízáteresztı képességő réteg a talaj felszínén vagy felszín közelben („ledugaszolt
palack effektus”).
Ilyen területeken a talaj még a hosszabb-rövidebb belvízborítás alatt sem ázik be
mélyen, nem „használja ki” víztároló kapacitását, növekszenek a felszíni lefolyási és
párolgási veszteségek. A belvizek természetes eltőnése vagy mesterséges eltüntetése
után az aszályos nyári idıszakban ugyanezeken a területeken komoly aszálykárok jelentkeznek,
ami sajnos jellemzıje az ország alföldi területeinek.
301