Itt - Magyar Talajtani Társaság

A szennyvíziszapokkal kezelt talaj „felvehetı” elemtartalma...
ORTIZ és ALCANIZ (2006) ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a tesztnövények gyökerének
és hajtásának Cd-, Cu-, Ni- és Pb-felvétele nincs összefüggésben a szennyvíziszappal
kezelt talaj „felvehetı” elemtartalmával, a Zn és Cr pedig közepes erısségő
kapcsolatot mutatott. KÁDÁR és MORVAI (2007) arról számoltak be, hogy
tenyészedény-kísérletben az ipari-kommunális iszapterhelés hatására bekövetkezett
NH 4 -acetát+EDTA-oldható Cu-tartalom emelkedés egyetlen kísérleti talajon sem vezetett
a Cu érdemi dúsulásához a tavaszi árpa jelzınövényben. A Cr és a Cd esetében sem
találtak egyértelmő összefüggést, a növénybeni Cr- és Cd-koncentráció szintén alacsony
maradt, illetve gyakorlatilag nem változott a terhelés eredményeképpen.
Irodalomjegyzék
ADRIANO, D. C. (2001). Trace Elements in Terrestrial Environment. Biogeochemistry.
Bioavailability and Risks of Metals. (2nd edn.). Springer-Verlag, New York.
ALLOWAY, B. J. (ed.) (1990). Heavy Metals in Soils. Blackie and Son Ltd. Glasgow and London.
John Wiley and Sons Inc., New York.
AMIR, S., HAFIDI, M., MERLINA, G., REVEL, J. C. (2005). Sequential extraction of heavy metals
during composting of sewage sludge. Chemosphere, 59, 801-810.
BERTI, W.R., JACOBS, L.W. (1996). Chemistry and phytotoxicity of soil trace elements from
repeated sewage sludge applications. Journal of Environmental Quality, 25, 1025-1032.
COOPER, J. L. (2005). The effect of biosolids on cereals in central New South Wales, Australia.
2. Soil levels and plant uptake of heavy metals and pesticides. Australian Journal of
Experimental Agriculture, 45, 445-451.
CSATHÓ, P. (1994a). A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus
szakirodalmi szemle. MTA TAKI, Budapest.
CSATHÓ, P. (1994b). Nehézfém- és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj-növény rendszerben.
Agrokémia és Talajtan, 43, 371-398.
DE BERTOLDI, M., FERRANTI, M. P., L’HERMITE, P., ZUCCONI, F. (eds.) (1987). Compost:
Production, Quality and Use. Elsevier Applied Science, London and New York.
EPSTEIN, E. (2002). Land Application of Sewage Sludge and Biosolids. Lewis Publishers. Boca
Raton FL, USA.
FERENCZ, K., ZVADA, M. (1984). Szennyvíziszap hatása karbonátos, humuszos homoktalajra.
Agrokémia és Talajtan, 33, 426-442.
HATALYÁK, Z., SZALAI, GY. (1994). Mezıgazdasági hasznosítású területen elhelyezett települési
szennyvíziszap tartamhatás vizsgálatának eredményei. Hidrológiai Közlöny, 74, 67-75.
HENRY, L. C., HARRISON, R. B. (1992). Fate of trace metals in sewage sludge compost. In
ADRIANO, D. C. (ed.) Biogeochemistry of Trace Metals. Lewis Publishers, Boca Raton, 195-
216.
JUSTE, C., MENCH, M. (1992). Long term application of sewage sludge and its effect on metal
uptake by crops. In ADRIANO, D.C (ed.) Biogeochemistry of Tace Metals. Lewis Publishers,
Boca Raton, 159-193.
KABATA-PENDIAS, A., PENDIAS, H. (2001). Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition).
CRC Press LLC. Boca Raton, London, New York, Washington, D. C.
KÁDÁR I. (2004). A talaj és a tápláléklánc szennyezıdése. In ANTAL, K., MICHELI, E., SZABÓNÉ
KELE, G. (szerk.). Talajtani Vándorgyőlés. Kecskemét, 2004. 08. 24-26, Talajvédelem. Különszám.
Talajvédelmi Alapítvány, Budapest, 130-137.
KÁDÁR, I., MORVAI, B. (2007). Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata
tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 56, 333-352.
LAKANEN, E., ERVIÖ, R. (1971). A comparison of eight extractants for determination of plant
available micronutrients in soil. Acta Agronomica Fennica, 123, 223-232.
437