Itt - Magyar Talajtani Társaság

Gulyás – Füleky
A tudományos eredmények felkutatása közben rá kellett jönnünk, hogy hiába foglalkozik
számtalan cikk, publikáció, könyv a biogáz témával, legtöbbjük gazdasági
oldalról elemzi az üzemeket, illetve legtöbben a különbözı anyagokból kinyerhetı
biogáz mennyiségét kutatják. Bár az írások nagy része említést tesz a fermentálási maradékról,
azonban ritkán találni olyan kiadványt, ahol ezeket az állításokat adatsorokkal
is alátámasztják.
2004-ben jelent meg egy tanulmány, amiben a fermentlé laskagombára gyakorolt
hatását vizsgálták Indiában. A szerzık arról számoltak be, hogy a kezelések hatására
növekedett a kontrollhoz képest a laskagomba termésmennyisége. Fehérjetartalma
növekedett miközben a szénhidrát tartalma csökkent, ezen kívül növekedett a gombában
kimutatható tápanyagok mennyisége is (BANIK, 2004).
Egy észak-kínai üvegházas kísérletben sertés trágyát fermentáltak, a meghatározott
fermentum mennyiséget az üvegházban elültetett uborka és paradicsom alá adagolták
ki a növények növekedési szakaszainak megfelelıen. Emellett a kierjedt fermentumot a
sertések takarmányához is hozzákeverték. A kísérletben vizsgálták a növények terméshozamának
és C-vitamin tartalmának változását. Uborka esetében 18,4%-os termésnövekedést
és 16,6%-os C-vitamin tartalomnövekedést értek el a fermentlé alkalmazásával.
Paradicsom estében 17,8%, illetve 21,5% volt a növekedés a kontrollhoz képest. A
sertések gyarapodását vizsgálva egyértelmővé vált, hogy a fermentummal kevert takarmányt
fogyasztó sertések több, mint 50kg–al nagyobb súlyt értek el, mint a hagyományos
takarmányt fogyasztók. A kezelt állomány takarmány értékesítése is jelentıs
mértékben javult (QI et al., 2005)
Hazánkban, 2008-ban a BIOKOMP4 projekt keretében készült egy összehasonlító
adatbázis az akkor mőködı hat magyarországi mezıgazdasági biogáz üzem erjesztési
maradékának kémiai tulajdonságairól. Az adatértékelés kiderítette, hogy az üzemekbıl
kikerülı fermentlevek szárazanyag-tartalma alacsony, ennek ellenére szervesanyagtartalma
jelentıs, kémhatásuk enyhén lúgos. A növények számára könnyen felvehetı
NH 4 -N aránya magas (SOMOSNÉ, 2009).
A Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogáz-üzemében keletkezı fermentumot a Fejér megyei
MgSzH munkatársai vizsgálták. A Kft. területe több mint 4 000 ha, az erjesztési maradék
hasznosítására alkalmas terület 2035 ha. A különbözı idıpontokban vett minták nagy heterogenitást
mutattak, a mért paraméterek között találtak nagyságrendi eltéréseket is. A medencékbe
kerülı kierjesztett anyag tápanyagtartalma nagymértékben csökkent. A NPK
veszteség jelentıs volt a lúgos kémhatás, és az idıjárási viszonyok miatt (CSATHÓ, 2002).
A kísérletezések, majd sikertelenül mőködı üzemek után megépült Európa legnagyobb
folyékony technológiával mőködı biogáz üzeme a nyírbátori üzem. A 17.000
m 3 fermentor térfogattal rendelkezı üzem évi 110.000 tonna alapanyagot használ fel
biogáz elıállításra. Az erjesztési maradék mennyisége115.000 m 3 évente.
Számtalan kutatási lehetıséget biztosított és jelenleg is biztosít a szakemberek számára.
A fermentlé szója jelzınövény alá kijuttatását követıen, betakarítás után vizsgálták
a homok textúrájú talaj makro-, mezo-, és mikroelem, valamint nehézfém tartalmát.
A talajoldat mérési eredményeibıl kiderült, hogy nehézfémtartalma nem változott, a
talaj foszfor, kálium és kén készlete szignifikánsan változott. Pozitív hatás, hogy az
alumínium tartalom csökkent, és egyes mikroelemek koncentrációja növekedett. Negatív
hatásnak tekinthetı a Zn tartalom csökkenése és a Na tartalom növekedése, ami
hosszú távon hátrányos lehet (VÁGÓ et al., 2008).
212