Itt - Magyar Talajtani Társaság

A fahamu talajra gyakorolt hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben
A fehér mustár tesztnövények esetén a kelésszám megállapítására a 3. és az 5. napokon
került sor (3. táblázat). Mindkét alkalommal az 1 t/ha-os dózis esetén a kelésszám
a kontrollhoz képest növekedett. Magasabb dózisok alkalmazásakor, különösen a
20 t/ha-os kezelés esetén a kontrollhoz képest kevesebb volt a kikelt növények száma.
A kísérlet befejezésekor az 1, 5 t/ha-os dózisok esetén magasabb tıszámot figyelhettünk
meg a kezeletlen edényekhez képest, viszont a 20 t/ha-os adag már szignifikánsan
csökkentette a növények számát.
3. táblázat A fehér mustár tesztnövények kelésszámai, tıszámai
(1)
Vizsgálat
(2)
Hamuterhelés, t/ha talaj
ideje 0 1 5 10 20
(3)
SzD 5%
(4)
Átlag
a) 3. nap 27 31 25 24 21 2,96 25,60
b) 5. nap 34 36 33 31 30 3,73 32,80
c) 45. nap 32 35 34 31 26 2,11 31,60
A fehér mustár tesztnövények a kontrollhoz képest magasabbra nıttek az 1 és 5
t/ha-os kezelés esetén (a két kezelés hatása nem tér el egymástól szignifikánsan), viszont
a 20 t/ha dózis alkalmazásakor a növények magassága nem érte el a kezeletlen
talajban fejlıdı növényekét, a 10 t/ha kezelés gyakorlatilag megegyezik a kontrollal (4.
táblázat). A fehér mustár zöldtömege a növekvı hamudózisok esetén fokozatosan az 1-
5 t/ha kezelés kivételével szignifikánsan emelkedett (1. ábra).
1. ábra A fehér mustár tesztnövények zöldtömegének változása a hamukezelések hatására
4. táblázat A fehér mustár tesztnövények átlagos magassága és zöldtömege
(2)
(1)
(3) (4)
Hamuterhelés, t/ha talaj
Vizsgált paraméter
SzD
0 1 5 10 20
5% Átlag
a) magasság, cm 49,9 53,7 56,9 48,7 42,8 6,00 50,4
b) zöldtömeg, g 51,35 58,72 59,99 73,89 86,29 6,65 66,05
207