Itt - Magyar Talajtani Társaság

Markó – Labant
dasági hasznosítású területekkel szemben, az erdıkben az antropogén hatások kevésbé
befolyásolják a természetes életközösséget, a talajok zavartalanul fejlıdhetnek.
(VÁRALLYAY et al., 1995.)
Jelen vizsgálatunk célkitőzése, a rendelkezésre álló TIM adatbázis alapján a barna
erdıtalajok zónájához tartozó Somogy megyei természetföldrajzi tájakon, az erdı- és a
szántóhasznosítású területeken a talajtulajdonságokban bekövetkezett változások öszszehasonlítása.
Feltételezésünk szerint a barna erdıtalajok természetes állapotában, a fás növényi
formációk alatt az elmúlt közel két évtizedben a változás kisebb mértékő, míg a barna
erdıtalajok nem természetes állapotában lévı szántókon a mővelés hatására a változások
jelentısebbek. A talaj termékenységének növelését, illetve szinten tartását célzó
mővelés és trágyázás a talajok tulajdonságaiban határozottabb mértékő változást eredményezhet.
Vizsgálati anyag és módszer
Az értékelést négy Somogy megyei természetföldrajzi tájra, Külsı-Somogy és Belsı-
Somogy középtájra, valamint a Zselic és Marcali-hát kistájra végeztük el. A vizsgálathoz
a TIM keretében 1991-ben Somogy megye területére kijelölt pontok közül a négy
táj területén a barna erdıtalajokhoz tartozó 10 erdei, valamint 43 szántón lévı pont
adatait használtuk fel. Az évenkénti mintavételezésbıl származó adatbázisnak csak az
induláskori, 1992. évi és a részletesebb, több paraméterre kiterjedı 2007. évi vizsgálati
adatait vettük figyelembe. A vizsgálat megalapozottságához tartozik, a TIM pontok
mintázása minden esztendıben hasonló idıszakban, a vegetációs idı vége felé, szeptember
közepe és október közepe között történt.
Az értékelésünk a talajtani alapvizsgálatokra (humusztartalom, pH-H 2 O, pH-KCl,
hidrolitos aciditás, összes karbonát), valamint a tápelemek közül az oldható NO 3 -N,
AL-P 2 O 5 , AL-K 2 O, Na, Mg, Mn, Zn, Cu és S értékekre terjedt ki. Az összehasonlítást
annak ismeretében is lehetségesnek tartjuk, hogy 2000. évtıl a szántón lévı szelvényeknél
az addigi talajtanos szemlélető, genetikai szintenkénti mintázással szemben, az
agrokémiai szemlélető rétegenkénti, javított pontmintázás, 9 pontról a 0-30, 30-60 és
60-90 cm-es rétegbıl történt.
A rendelkezésre álló adatbázis ismeretében, az erdei- és a szántóföldi pontok adatainak
természetföldrajzi tájankénti számtani átlagát tartjuk összehasonlíthatónak.
Vizsgálati eredmények
A négy Somogy megyei természetföldrajzi tájon lévı, a barna erdıtalajokhoz tartozó
TIM pontok vizsgálati adatainak értékelése során figyelembe kell vennünk:
- A 10 erdei pont közül 5 esetben tarvágás, valamint azt követı tuskózás és új erdıtelepítéssel
járó talajbolygatás történt, ami a felsı genetikai szintek talajtani jellemzıit
kisebb-nagyobb mértékben módosította.
- A szántón lévı pontok esetében a 1992. évi kiinduláskori vizsgálati adatok még
tükrözik az 1990. elıtti gazdálkodási gyakorlat sajátosságait, az évenkénti PK alaptrágyázást,
valamint a savanyú kémhatású talajok (Belsı-Somogy, Marcali-hát) általában
dolomitos mészkıırleménnyel végzett mésztrágyázását. A 2007. évi adatok
esetében ezek a hatások már nem vagy kisebb mértékben érvényesülnek.
- A dolgozathoz mellékelt táblázatok, az áttekinthetıségre való tekintettel, a TIM
pontoknak csak a két felsı szintre vonatkozó adatsorait tartalmazzák.
160