Itt - Magyar Talajtani Társaság

Mintavétel
Integrált almaültetvényben végzett talajtakarás hatása a fák tápanyag-felvételére
2. táblázat Alkalmazott talajtakaró kezelések
Kezelés (1) Alkalmazott dózis (m 3 /parcella) (2)
a) Kontroll -
b) Szalma 2,475
c) Fenyıkéreg (mulcs) 0,5
d) Marhatrágya 1,65
e) Lótrágya 1,65
f) Sertéstrágya 1,65
g) Fekete fólia 0.5mm vastagságban
A hazai és nemzetközi szabványoknak megfelelıen a talajmintáinkat kézi talajfúró
segítségével, három rétegbıl (0-20cm; 20-40cm és 40-60cm) vettük, minden blokkból
egyet, a kísérlet beállítása elıtt (2005 tavasza) és másfél év elteltével (2006 ısze).
A talajmintákat homogenizáltuk, szárítottuk, darálás elıtt a növényi maradványokat,
esetleges szennyezıdéseket eltávolítottuk majd 2mm-es szitán szitáltuk. Vizsgálatig
zárható mőanyag edényben tároltuk.
A fı talajparaméterek meghatározása a magyar szabvány elıírásainak megfelelıen
történt (MSZ 20135:1999). A talaj könnyen oldható nitrogén frakcióinak meghatározására
0,01M CaCl 2 kivonószert, az oldható kálium és foszfor frakciók meghatározására
ammónium-laktát-oldatot (AL) használtunk (HOUBA et al., 1986; MSZ 20135:1999). A
humusztartalom meghatározását égetéses módszerrel végeztük úgy, hogy az összes
széntartalomból kivontuk a szervetlen széntartalmat (NAGY, 2000).
Levélmintát ’Idared’ fajta esetén kezelésenként a szabványban rögzített standard
mintavételi idıpontban (VII. hó második fele) vettünk (MI-08 0468-81). A mintavétel,
a magyar szabvány (MI-08 0468-81) illetve NAGY (2009) alapján történt.
Statisztikai értékelés
A vizsgálati adatokat varianciaanalízissel értékeltük. Az értékelésénél a kezelések
hatását - a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott - 5%-os szignifikancia szinten
vizsgáltuk.
Vizsgálati eredmények értékelése
A) A kísérlet hatása a legfontosabb talajparaméterekre és az egyes tápanyagformák
mennyiségeire
A kísérlet beállítása elıtti majd az egy évvel késıbbi talaj mintavétel eredményeit és a
kezelések hatását a fıbb vizsgált talajparaméterekre korábbi publikációnkban mutattuk
be (NAGY et al., 2008a). Jelen dolgozatban a növényanalitikai eredményekre
fókuszálunk illetve arra, hogy a talajanlízis során kapott összefüggések megjelennek-e
és milyen mértékben a növénydiagnosztikai vizsgálatok során
A terület talajának rövid ismertetése nélkül a bemutatandó növényanalitikai eredmények
nehezen értelmezhetıek, így egy rövid ismertetésre itt is sort kerítünk.
A vizsgált terület talajának kémhatása semleges közeli, gyengén lúgos, Arany-féle
kötöttsége a vizsgált rétegben 45-nek adódott. A vizsgált felsı réteg jelentıs mennyiségő
karbonátot tartalmaz, melynek mennyisége a mélységgel nı. A humusztartalom
alapján a talaj nitrogén ellátottsága közepesnek mondható.
401