Itt - Magyar Talajtani Társaság

TALAJKÉSZLETEINK ÉS A KOR ÚJ KIHÍVÁSAI
Várallyay György
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
e-mail: g.varallyay@rissac.hu
Összefoglalás
Magyarország legfontosabb feltételesen megújuló (megújítható) természeti erıforrása a
talaj. Ésszerő és fenntartható használata, védelme össztársadalmi érdek, ami az egész társadalom
részérıl megkülönböztetett figyelmet érdemel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket
tesz szükségessé. A talaj sokoldalú funkcióit egyre inkább és egyre sokoldalúbban hasznosítja
az ember, kihasználva a talaj sajátos és specifikus önmegújuló képességét és termékenységét.
Magyarországon a nagyon változatos talajképzıdési tényezık bonyolult összhatásának
eredményeképpen mozaikosan tarka talajtakaró alakult ki, térben és idıben egyaránt nagyon
változó talajtulajdonságokkal, amelyekrıl nemzetközi színvonalú talajtani adatbázis nyújt
információt, s képez tudományos alapokat azok szabályozására.
Magyarország általában és viszonylag kedvezı agroökológiai adottságokkal rendelkezik.
De e kedvezı adottságok igen nagy tér- és idıbeni változatosságot mutatnak, szeszélyesek,
szélsıségekre hajlamosak, s érzékenyen reagálnak bizonyos természeti okok miatti vagy különbözı
emberi tevékenység okozta stressz-hatásokra.
A kedvezı adottságokat gyakran és nagy területeken korlátozzák, veszélyeztetik az alábbi
tényezık:
1. Talajdegradációs folyamatok.
2. Szélsıséges vízháztartási helyzetek.
3. Elemek (növényi tápanyagok és potenciális szennyezı anyagok) biogeokémiai ciklusának
kedvezıtlen irányú megváltozása.
A talajdegradációs folyamatok túlnyomó része a talaj környezeti érzékenységének jellemzésével,
„stressz-elemzésével”, illetve ezek alapján kidolgozott racionális talajhasználattal
megelızhetı, kivédhetı, de legalább egy ökológiai tőréshatárig mérsékelhetı.
Magyarország vízkészletei korlátozottak. S nem lehet számítani sem a légköri csapadék,
sem a felszíni és felszín alatti vízkészletek jövıbeni növekedésére sem.
A klímaváltozás prognózisok egybehangzó megállapítása szerint a szélsıséges idıjárási és
vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, illetve aszály) valószínősége, gyakorisága,
tartama növekedni fog, s súlyosbodnak ezek káros következményei is. A mezıgazdaság- és
vidékfejlesztésnek, valamint a környezetvédelemnek ezért egyaránt a víz lesz egyik meghatározó
tényezıje, a vízfelhasználás hatékonyságának növelése pedig megkülönböztetett jelentıségő
kulcsfeladata. Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelentısége van annak, hogy az
ország legnagyobb kapacitású potenciális természetes víztározója a talaj. Ez a tározótér
azonban a víz talajba szivárgásának és a talajban történı hasznos tárolásának akadályai miatt
gyakran nem hasznosul, s ez szélsıséges vízháztartási helyzeteket eredményez, azok minden
káros következményével. Ezek megelızése, megszüntetése vagy mérséklése a vízháztartásszabályozás
alapvetı feladata, s egyben hatékony környezetvédelmi intézkedés is.
A korszerő talajtan a talajfolyamatok szabályozásával tud a kor új kihívásaira reagálni, s
azoknak megfelelni.
293