Itt - Magyar Talajtani Társaság

FÖLDIGILISZTA EGYEDSZÁM ÉS
FAJÖSSZETÉTEL VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZİ
TALAJHASZNÁLATNÁL
Simon Barbara, Marosfalvi Zsófia, Szeder Balázs, Gál Anita
Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllı
e-mail: simon.barbara@mkk.szie.hu
Összefoglalás
Az EU Talajvédelmi Stratégiája megállapította az Európa talajait veszélyeztetı nyolc tényezıt,
melyek között szerepelt a talaj biológiai sokféleségének csökkenése. Vizsgálataink célja a különbözı
mértékben degradált és eltérı módon hasznosított területeken (mezıgazdasági mővelés,
gyep, erdı, ökológiai gazdálkodás) található talajok biodiverzitásának és biológiai aktivitásának
vizsgálata földigiliszták indikátor szervezetként történı felhasználásával. Vizsgálatainkat 2007
és 2009 között, évente kétszer, tavasszal és ısszel végeztük. A földigiliszták egyedszámát és
biomasszáját az ISO 23611-1 szabvány szerint, a fajok meghatározását a magyarországi földigilisztafajok
határozókulcsa alapján végeztük. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a
kevésbé degradált/bolygatott területek nagyobb földigiliszta egyed- és fajszámot mutattak, mint
az erısen degradált/bolygatott területek.
Summary
The EU Soil Protection Strategy stated the eight threaths for European soils, among them the
decline of soil biodiversity. The aim of our investigations was to measure soil biodiversity and
biological activity using earthworms as indicators on areas under different land use and in
different stages of degradation (tillage, grassland, forest, ecological farming). We carried out
the investigations between 2007-2009, twice a year (spring and fall). Earthworm abundance and
biomass were determined according to ISO 23611-1, species were determined according to the
key for Hungarian earthworm species. Based on our results we can conclude, that less
degraded/disturbed areas show greater abundance and species diversity than the areas of heavily
degraded/disturbed.
Bevezetés
A mezıgazdasági mővelés alatt álló területeken a földigiliszta populációk száma általában
alacsonyabb, mint a bolygatástól mentes területeken. A populáció csökkenése a
talajmővelés miatt következik be; egyrészt a talajmővelés okozta közvetlen fizikai
sérülések miatt, közvetetten pedig a földigiliszták élıhelyének tönkretétele, illetve az
elérhetı tápanyag mennyiségének a csökkenése miatt (EDWARDS, 1983; EDWARDS,
LOFTY, 1982; FRASER et al., 1996). A populáció csökkenés mértéke függ a talajmővelés
minıségétıl és gyakoriságától. Svájcban különbözı talajokon vizsgálva CUENDET
(1983) azt találta, hogy a szántás okozta közvetlen földigiliszta pusztulás 25%-ot tett
ki. Számos tanulmány 50%-os populáció csökkenést mutatott hagyományos talajmővelés
következtében gabonafélék (CURRY et al., 1995; ROVIRA et al., 1987) és burgonya
(BUCKERFIELD, WISEMAN, 1997) esetében. Mindazonáltal a talajmővelés hatása ideiglenes,
ugyanis a populációk rendszerint 6-12 hónap alatt visszaállnak az eredeti szintre,
ha a megfelelı tápanyagforrás jelen van (CURRY et al., 2002).
253