Itt - Magyar Talajtani Társaság

Dunai – Makó
5. ábra Az azonos talajmintákon mért folyadékvezetı képesség értékek kapcsolata
Az 5. ábrán szemléltetjük az ugyanazon mintákon mért hidraulikus vezetıképesség
és olajvezetı képesség értékek kapcsolatát. Az ábrán jól látható, hogy a kétféle folyadékkal
mérhetı vezetıképesség értékek között nem tapasztalható szignifikáns (R 2 =
0,09) lineáris összefüggés. Ez is azt a megállapításunkat támasztja alá, hogy a Kozeny-
Carman egyenlettel (és az azokban felhasznált hidraulikus vezetıképesség-értékekkel)
nem becsülhetı megfelelıen a talajok szervesfolyadék-vezetıképessége.
Méréseink során megállapítottuk továbbá, hogy az egyes mérésismétlések között is
adódtak kisebb mértékő különbségek. A sorozatos felöntés hatására ugyanis a vizes
méréseknél a változó víznyomás mellett duzzadás lépett fel egyes mintáknál, emiatt az
ismétléseknél kismértékő, de folyamatos vezetıképesség-érték csökkenés volt tapasztalható.
Vizsgálati eredmények értékelése, megvitatása, következtetések
Vizsgálatainkat azzal a céllal indítottuk el, hogy a különbözı szénhidrogénszennyezık
terjedésének modellezésekor napjainkban is széleskörően használt, ám
mégis kevéssé hatékony becslı eljárások helyett egy új, sokkal pontosabb, gyorsabb,
és költséghatékonyabb becslı eljárást dolgozzunk ki. Vizsgáltuk az olajvezetı képesség-értékek
lehetséges becslési módszerei közül a Kozeny-Carman egyenlettel történı
becslést, a hidraulikus vezetıképesség-értékek felhasználásával. Megállapítottuk,
hogy a hidraulikus vezetıképességbıl történı becslés a legtöbb talaj esetében nem
alkalmas az olajvezetı képesség becslésére. Statisztikai vizsgálataink eredményei
szerint a hidraulikus és olajvezetı képességet a mért egyéb talajparaméterek közül
szinte valamennyi befolyásolja, bár különbözı mértékben. További megfigyelésünk,
hogy víz esetében az egyes mérésismétlések között is megállapítható egy kismértékő
vezetıképesség érték-csökkenés, mely a mintaanyag duzzadásával és egyéb szerkezeti
átalakulásokkal jól magyarázható.
336