Itt - Magyar Talajtani Társaság

Nagy – Sipos – Sándor – Nyéki – Szabó
Bevezetés
A talajtakarás, mint gyommentesítı, talajvízkészlet megırzı, tápanyag szolgáltató
technika az elmúlt évtizedekben, fıképp nemzetközi viszonylatban, terjedıben van
(HAYNES, 1980; SKROCH SHRIBBS, 1986; FAUST, 1989; MERWIN, STILES, 1994;
MERWIN et al., 1994; NEILSEN et al., 2003). Az alkalmazás terjedése összhangban van
az ökológiai termesztéstechnikában való alkalmazhatóságával is (SKROCH, SHRIBBS,
1986; GRANATSTEIN, 2000). A talajtakarás jelentıségét tovább fokozza, hogy napjainkban
a talajok felvehetı vízkészleteinek csökkenésével, a tenyészidıszak folyamán
gyakorta kialakuló víz-stressz okozta tápanyag-felvételi anomáliák miatt, egyre inkább
elıtérbe kerülnek a „vízmegırzı” termesztéstechnológiai megoldások. Különösen érvényes
ez a fás szárú állókultúrák esetén, melyek több évig, évtizedig termıképesek és
a megfelelı vízellátás a minıségi gyümölcstermesztés alapja (LANG et al., 2001;
SOLTÉSZ et al., 2004; SOLTÉSZ et al., 2005).
400
1. táblázat Napjainkban legelterjedtebben alkalmazott talajtakaró anyagok
Szerves anyagok
Szervetlen anyagok
Szalma
Kızúzalék
Szalmás trágya
Mőanyag fólia
Istállótrágya
Agrofólia
Főrészpor
Papír foszlány
Fenyıkéreg mulcs
Gyep
Takaró növények
(főfélék, hüvelyesek, széna stb.)
Természetes gyomtakaró
Zöldtrágya
Forrás: HROTKÓ (2003) alapján saját szerk.
A talajtakarás tápanyag-utánpótlásban betöltött szerepének tisztázása az intenzív kutatások
ellenére még nem kellıképp tisztázott. Sajnos a talajtakarás tápanyagfelvételt befolyásoló
hatásairól különösen kevés a hazai információ (NAGY et al., 2008a, b). A talajtakarás
tápanyagfelvételt befolyásoló hatásainak vizsgálatára kísérletet állítottunk be réti
csernozjom típusú talajon álló, integrált termesztéső, hat éves, almaültetvényben.
Kísérletük célja az volt, hogy a különbözı talajtakaró anyagok (fekete fólia, fenyıkéreg,
szalma, ló-, sertés- és marhatrágya) miként befolyásolják a talaj AL-oldható
foszfor- és káliumtartalmát, a talaj könnyen oldható (0,01 M CaCl 2 ) nitrogénfrakcióinak
mennyiségét, valamint a tápelemek felvételi viszonyait.
Vizsgálati anyag és módszer
Kísérletünket a TEDEJ Rt. Hajdúnánás-Tedej-i ültetvényében állítottuk be 2005 kora tavaszán.
Az ültetvény talaja réti csernozjom típusú. Az ültetvényt 1999 ıszén létesítették
MM106-os alanyon 3,8m x 1,1m sor- ill. tıtávolság mellett. A sorokban tíz fából álló
blokkokat alakítottak ki. Az ültetvénykezelést az integrált normák szerint végzik.
Az ültetvényben alkalmazott talajtakaró kezeléseket az 2. táblázat mutatja.
A talajtakaró anyagok elhelyezése azonos volt minden kezelés esetén. A facsíktól
számítva jobbra és balra 0,75m szélességben, a tíz fát magába foglaló parcella teljes
hosszában. Az így befedett terület 16,5 m 2 volt. A kezelésenkénti ismétlések száma
négy volt.