Itt - Magyar Talajtani Társaság

Borcsik – Farsang – Barta – Kitka
nyers humuszanyagok túlsúlya érvényesül. A K érték az ún. humuszstabilitási koefficiens,
értékét úgy kapjuk meg, ha a Q értéket osztjuk a talaj összes szervesanyagtartalmával:
Q=ENaF/ENaOH; K=Q/H. A K érték tehát a humuszminıséget is magában
foglaló, egységnyi humusztartalomra vonatkoztatott érték. K értékével nı a humifikáció
és ennek köszönhetıen a kelátképzés fokozottabb. A jó minıségő humuszanyagban különösen
sok a nitrogén, amely fokozza a szennyezı ionnal vagy molekulával a kötés
kialakításának lehetıségét (HARGITAI, 1961, 1987, 1993).
Laborvizsgálatainkat az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
NAT által akkreditált Talajvizsgálati Laboratóriumában folytattuk. A statisztikai
elemzést az SPSS for Windows 15.0 programmal végeztük.
Csapadékesemény 2008.06.27.
intenzitás (mm/h)
60,00
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00
0 2 4 6 8 10 12 14
10 min
Csapadékesemény 2008.06.06
Csapadékesemény 2008. 09. 12
Intenzitás (mm/h)
25,00
20,00
15,00
10,00
5,00
0,00
0 1 2 3 4 5 6
10 min
intenzitás (mm/h)
35,00
30,00
25,00
20,00
15,00
10,00
5,00
0,00
0 5 10 15 20
10 min
Csapadékesemény 2008.08.08
Csapadékesemény 2008.08.23.
intenzitás (mm/h)
90,00
80,00
70,00
60,00
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
10 min
intenzitás (mm/h)
16,00
14,00
12,00
10,00
8,00
6,00
4,00
2,00
0,00
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5
10 min
Vizsgálati eredmények
130
2. ábra A modellezett csapadékesemények idıbeli lefutása
A mérési eredményeink (3., 6. ábra) szerint a talaj szervesanyag tartalma 0,77 %-7,55 %
között, a vízgyőjtı termırétegének vastagsága 10-100 cm között változik. A nagy változatosság
oka nemcsak az erózióra és a depozícióra vezethetı vissza, hanem a területhasználatra
is. A humusztartalom szoros kapcsolatot mutat a területhasznosítással, hiszen
az erdık alatt 5 % felett, gyepeken 2-3 %, szántókon 1 és 2 % között változik (3. ábra), a
szántóterületeken további differenciálásra volt szükség, a térképezett erodált foltok és a