Itt - Magyar Talajtani Társaság

A vas oldékonyságának évszakos és napszakos dinamikája...
A Szabadszántókon tapasztaltakkal ellentétben a ceglédberceli mérési pontokban a talajoldat
DOC-tartalma órás bontású adatoknál is követi a redoxviszonyok megváltozását.
A talajoldat szerves széntartalma a redoxpotenciál csökkenésével együtt növekszik (6.
ábra). A talajoldat vastartalma a Szabadszántókon mértekkel ellentétben +50 mV alatt
kezd el megemelkedni. Az M1 pontban -50 mV alatt már ismételten csökken a talajoldat
vastartalma, míg az M2 és az M3 pontokban ez a határ -180 mV körül figyelhetı meg. A
magasabb összes vastartalmú tızeges láptalajban a talajoldat maximális vastartalma alacsonyabb
volt, mint az M2-es réti talajban (7. ábra).
7. ábra A redoxviszonyok és az oldott vas kapcsolata napi és órás adatsorok alapján
8. ábra Az oldott szerves szén és az oldott vas kapcsolata napi és órás adatsorok alapján
Jóllehet a korábbi kutatások szinte mindegyike az oldott szerves szén és az oldott
vastartalom kapcsolatáról tudósít, ilyen kapcsolatot nem minden pontban sikerült megfigyelnünk.
2008 kora-nyári idıszakában a tızeges láptalajokból győjtött talaj-oldatok
vastartalma állandó DOC szint mellett is jelentıs különbségeket mutatott. 2006
koranyári aszpektusban, hasonló idıjárási viszonyok mellett a Szabadszántók Sz1
pontban ezzel éppen ellenkezıleg konstans oldott vastartalom mellett a talajoldat DOC
koncentrá-ciója változott jelentıs mértékben. A „batch-scale” kísérletekkel ellentétben
az általunk végzett terepi kutatások során nem feltétlen volt összefüggés a DOC és az
oldott vastartalom között (8. ábra).
173