Itt - Magyar Talajtani Társaság

Szerves anyag manipuláció hatása a talajlégzésre, nedvességre és a β-glükozidáz ...
Talajlégzés
CO2 (mgC m 2 /h)
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
K DA NA
1. ábra A talaj szén-dioxid kibocsátása a fenti évek tavaszi mérései alapján
(kezelésenként 6-6 minta átlaga)
A β-glükozidáz esetén (2. ábra) a tavaszi aktivitások emelkednek, mivel ekkor indul
be az elızı évi avar lebontása és elkezd emelkedni a hımérséklet. Az általunk alkalmazott
kísérleti körülmények között nem a hımérséklet játssza a fı szerepet az enzimaktivitás
kialakításában (hasonló eredményt kapott FEKETE et al. (közlésre küldött) is arilszulfatáz
és szacharáz esetében), ugyanakkor a talajnedvességgel sem tudtunk kimutatni
szignifikáns kapcsolatot. A ß-glükozidáz enzim aktivitása (2. ábra) a parcellák kialakítását
követıen, 5 és 10 év elteltével is hasonlóan alakult a talajlégzésnél tapasztalt tendenciához.
A két mért változó (ß-glükozidáz enzim és talajlégzés) között a korreláció analízis
eredményeként szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki (p>0,050, R=0,213).
ß-glükozidáz enzimaktivitás
2002
2005
2010
ß-glükozidáz enzim aktivitás
(umol/g/h)
2,50
2,00
1,50
1,00
0,50
0,00
K DA NA
2. ábra A talaj ß-glükozidáz enzim aktivitása a fenti évek tavaszi mérései alapján
(kezelésenként 6-6 minta átlaga)
Azonban a 2010. évi tavaszi extrém magas csapadék (magas talajnedvesség) és a ß-
glükozidáz enzim aktivitás között szignifikáns kapcsolat (p=0,0433, R=0,392) van.
Ezek az eredmények megegyeznek FEKETE et al. (2007) és FEKETE et al. (közlésre
küldött) munkájával, akik szintén megállapították, hogy a magasabb talajnedvesség
pozitív hatást gyakorol bizonyos talajenzimek aktivitására.
Kezdetben (p=0,642) és 2005-ben (p=0,552) sem volt jelentıs különbség a vizsgált
kezelések pH értékeiben. 2010-ben a K-hoz képest (pH=6,32) a NA (pH = 5,41) kezelés
pH-ja savasabb irányba tolódott el (3. ábra). A csökkenı avarbevitel a talaj pH-ját csökkentette.
Ez azzal magyarázható, hogy az avarbomlás során keletkezı savas intermediereket,
humuszanyagokat, a csökkenı avar input csökkenı bázikus kation tartalma nem
tudja kellıen pufferelni. A nagyobb avarbevitellel járó nagyobb bázikus kation tartalom
kioldódásnak, nagyobb puffer kapacitásának köszönhetıen azt vártuk volna, hogy a DA
parcellán a K-hoz képest a pH bázikusabb lesz. Ezzel szemben a DA kezelésnél
(pH=6,41) a talaj pH-ja a K-hoz hasonlóan alakult (3. ábra).
2002
2005
2010
225