Itt - Magyar Talajtani Társaság

Parcellás eróziómérések Magyarországon
További problémát okoz a K tényezı mértékegységének hiánya, ami az alapadatok
híján nem is következtethetı vissza. A közölt adatokból az is kiderül, hogy sok esetben
okoz problémát a szélsıséges mennyiségő lepusztuló talaj. Ugyanazzal az infrastruktúrával
kellene tudni megmérni a pár grammos és a 100 kg-os nagyságrendő lehordást.
Ez a feladat a méréstechnikát is komoly probléma elé állítja, ami pedig végsı soron a
mérésbiztonságot veszélyezteti. Szinte nem volt olyan forrás ahol ne találkoztunk volna
a méréstechnika meghibásodásából, vagy túlterheltségébıl adódó adatvesztéssel. A
források döntı többsége „kézi adatgyőjtésrıl” (a parcellákról lehordott talaj kézzel való
összegyőjtése, kiszárítása, mérése) számol be, amely tovább növeli a parcellás mérések
bizonytalanságát. Az észlelınek a területen kell tartózkodnia közvetlenül a lefolyást
követıen és kellı körültekintéssel végezni az adatgyőjtést. Megoldás lehetne a mérések
egyre nagyobb mértékő automatizálása, ez azonban igen jelentıs anyagi befektetéseket
igényelne. A lefolyás összességének folyamatos regisztrálására úszó elven mőködı
érzékelık alkalmazhatóak, melyeknek a pillanatnyi helyzetét egy adatgyőjtı rögzíti. Ez
esetben a lefolyás által szállított nagyobb tárgyak (pl. faág) okozhatnak hibás mérési
eredményeket. További gond a lefolyás talajtartalmának pontos mérése.
Az elhordott talaj és az azt szállító víz különválasztását az esetek zömében ülepítéssel
oldják meg. Ekkor a lefolyó anyag a gravitáció hatására különül el fázisokra ami
idıigényes folyamat. Ha közben újabb lefolyást okozó csapadékesemény történik, a két
elhordás összekeveredik. A másik lehetıség a szilárd és folyékony fázis elkülönítésére
a szőrés. E módszer hibája, hogy a talaj jelentıs mennyiségő kolloid mérettartományba
tartozó összetevıt tartalmaz, amelyeknek a szőrése légköri nyomáson nem megoldott,
tehát ez esetben korrekciót kell alkalmazni.
A vizsgált források alapján a csákvári mérıállomás öt talajtípusára hosszútávon
meghatározott K tényezı komoly adatbázison alapul, melynek megbízhatósága jó. A
klimatikus hatások (elsısorban a csapadék) egységesítése miatt az in situ talaj mellett
áttelepített feltalajok lepusztulásának vizsgálata folyt. Eróziós szempontból a helyszínre
szállított, áttelepített talajréteg viselkedése csak az elsı évben, az ülepedésig tér el
jelentısen az eredeti szelvényétıl. Ezt követıen csak az alsóbb rétegek eltérı vízgazdálkodási
hatása módosíthatja az eredményt. Mivel a vizsgált talajoknak gyakorlatilag
nincs szintezettsége (váztalajok) az eredmények – e körülmény figyelembe vételével –
jól közelítik a valóságot. A Viszen mért adatok nem kerültek publikálásra, itt csak a K
értéke ismert, amit további feldolgozásra pl. modell kalibrálásra nem lehet használni. A
vizsgált területek közül valószínőleg a kisnánai állomás rendelkezik a legteljesebb körő
eróziós adatbázissal. Ennek széleskörő publikálása azonban még nem történt meg, az
általunk elért adatok alapján messzemenı következtetéseket nem vonhatunk le, ill. éves
összesítéseket sem tehetünk. A szentgyörgyvári adatok egyrészt igen részletesek, másrészt
összefoglaló jelleggel is megjelentek, ugyanakkor jelen állapotukban további
feldolgozásra csak kevéssé alkalmasak. Mivel az adatbázis bıvítése és feldolgozása
jelenleg is folyik, itt remélhetıleg még nagyobb tömegő publikált adatra számíthatunk.
A Püspökszilágyon és Bátaapátiban folytatott parcellás eróziómérés publikált részei
inkább csak bemutató esettanulmány szinten értékesek. Az adatok pontszerő mérésként
csak szők körő összehasonlítást tesznek lehetıvé. A Pilismarót és Bakonynána határában
mért adatok egy részét csapadékeseményenként tárgyalják a szerzık. A mérési
idıszak hossza alapján nagyobb tömegő adatra számítanánk. A közölt értékek sokszor
nem összehasonlíthatóak az eltérı vagy hiányos paraméterek (pl. növényborítottság
miatt, Az éves összegzések nem történtek meg. Az azóta eltelt idı hossza valószínőt-
143