Itt - Magyar Talajtani Társaság

Takács
sabb a hagyományos tisztítási eljárásoknál. Hátránya, hogy hosszútávú folyamat és elsısorban
a gyökérzónában alkalmazható. A növények fémfelvétele specifikus és a sikeres
alkalmazást a klimatikus viszonyok is erıteljesen befolyásolják. Tájiden növényfajok
felhasználása a biodiverzitás átalakításával járhat, ezért a fitoremediáció során célszerő
elınyben részesíteni a természetes vegetáció tagjait és figyelembe kell venni a restauráció
lehetıségét. A reastaurációval összekapcsolt fitoremediáció a talajtisztítás, a talajfunkciók
helyreállítása és a környezeti kockázat csökkentése mellett az ökoszisztéma
elemeinek és funkcionalitásának helyreállítását is biztosítja.
A fitoremediációs folyamatok optimalizálását segíti a növények és gombák kölcsönösen
elınyös szimbiózisának, a mikorrhizának az alkalmazása (GAUR, ADHOLEYA,
2004; KHAN, 2005). Jelen munkában, irodalmi adatok összegzése és néhány saját kutatási
eredmény szemléltetésén keresztül a nehézfémekkel (NF) szennyezett talajok
arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal (AMF) optimalizált, helyspecifikus
fitoremediációjának legfontosabb kérdéseit és meghatározó lépéseit foglalom össze.
Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák alkalmazásának lehetıségei a
fitoremediációban
A legelterjedtebb és egyben legısibb mikorrhiza-típus az arbuszkuláris mikorrhiza (AM)
(Glomeromycota). Az AM gombák a szárazföldi növényfajok 80-90%-val képeznek
kölcsönösen elınyös (mutualista) szimbiózist (HARLEY, HARLEY, 1987). Az AM gombák
fitoremediációs alkalmazhatóságát egyrészt az elterjedésük és a növények víz- és
tápanyagelletásában betöltött kedvezı hatásuk (MARSCHNER, 1997), másrészt a fémek,
egyéb elemek felvételét befolyásoló tulajdonságuk teszi lehetıvé (VOSATKA, 2001).
Az AM gombák növényi fémfelvételben betöltött szerepe ellentmondásos. Hatásuk
a gazdanövény NF-felvételére a fémekkel szennyezett talaj fizikai, kémiai tulajdonságaitól,
a szennyezı fémtıl, a terhelés mértékétıl és idıtartamától, a fémek felvehetıségétıl,
növény- és gombafajtól, valamint azok ökotípusától egyaránt függ (LEYVAL et
al., 1997). AUDET és CHAREST (2007) az AM gombák fémfelvételét illetıen kétféle
mechanizmust különböztet meg: a talajok alacsony fémterhelése mellett egy, a
fitoextrakció számára kedvezı, fémfelvétel fokozását eredményezı, míg magas fémterhelés
esetén a fémek felvételét mérsékelı és egyben a növényi biomassza produkció
és fémtolerancia növekedését eredményezı folyamatot. A restaurációval kombinált
fitoremediációban az AM gombáknak a fémfelvétel befolyásolása mellett fontos szerepe
van a növények visszatelepedését, túlélését és a szukcessziót elısegítı képességének
is. A restaurációs célú fitoremediáció irányát elsısorban a természetes vegetáció
összetétele és a növények túlélési stratégiája jelöli ki (LEUNG et al., 2007). A talajok
szennyezettségétıl függıen a remediációs céloknak megfelelı szelektált AM gomba és
növény párok megválasztásával a szennyezık táplálékláncba jutásának kockázata
csökkenthetı. Az optimalizált fitoremediációban a szelekció célja a kiválasztott technológia
hatékonyságát növelı AM gomba-növény párosítások kialakítása.
Technológia kiválasztása
Az irányított mikorrhizációval hatékonyabbá tett helyspecifikus fitoremediáció kialakításának
fontosabb lépései a következık (1. ábra):
1. a kockázat felmérése a szennyezett terület vizsgálatával, jellemzésével
2. a kockázat elemzése
3. adott kockázati szinthez tartozó fitoremediációs technológia kiválasztása
262