Itt - Magyar Talajtani Társaság

Uri – Simon
2. táblázat A kontroll talaj és a szennyvíziszapok különbözı dózisaival kezelt talaj „felvehetı”
nehézfém-tartalmának és a közegen nevelt takarmányborsó gyökerében és hajtásában mért
nehézfém-tartalmának korrelációs összefüggése (tenyészedényes kísérlet, Nyíregyháza, 2003)
LE-Cd LE-Cr LE-Cu LE-Ni LE-Pb LE-Zn
r
(1) Nyíregyházi szennyvíziszap komposzt
(a) gyökér 0,895 -0,290 0,999 -0,614 0,791 0,422
(b) hajtás n.a. 0,999 0,765 0,999 n.a. 0,865
(2) Debreceni anaerob rothasztott szennyvíziszap
gyökér 0,898 0,095 0,519 -0,769 0,999 0,371
hajtás n.a. 0,988 0,999 -0,841 n.a. 0,894
(3) Miskolci riolittufával és karbidmésszel érlelt granulált szennyvíziszap
gyökér 0,852 0,248 0,995 0,998 -0,618 -0,999
hajtás n.a. 0,500 0,624 -0,979 n.a. 0,956
Korrelációszámítás Pearson-eloszlással. A kontroll és a kezelt talaj „felvehetı” nehézfém-tartalmát, valamint
a takarmányborsó tesztnövény elemtartalmát korábbi publikációinkban közöltük (URI és SIMON,
2006; URI és SIMON, 2008). n=12. Rövidítések: r = korrelációs együttható; LE = Lakanen-Erviö-féle kivonat;
n.a. = nincs adat.
A kijuttatott debreceni anaerob rothasztott szennyvíziszappal (vagyis a szennyvíziszappal
talajba került Cd és Pb mennyiségével) egyenes arányban nıtt a takarmányborsó
gyökerének Cd- és Pb-tartalma. Ennél kevésbé szoros és negatív kapcsolat volt
kimutatható a Ni-koncentráció esetén. A takarmányborsó gyökere a szennyvíziszappal
talajba juttatott Cr-többletet nem jelezte, a talaj- és a hajtás Cr-tartalma ugyanakkor
igen erıs, pozitív korrelációt mutatott (2. táblázat).
Szoros pozitív kapcsolatot találtunk a Lakanen-Erviö-féle talajkivonat Cu- és Zntartalma
és a jelzınövény hajtásának Cu- és Zn-felvétele között is, a Ni esetében
ugyanakkor hasonló nagyságrendő, negatív irányú összefüggést tapasztaltunk. A hajtásban
nem találtunk kimutatható mennyiségben Cd-ot és Pb-ot (2. táblázat).
A miskolci riolittufával és karbidmésszel érlelt, granulált szennyvíziszap kezelés
hatására a talajban kialakult „felvehetı” elemtartalom és a takarmányborsó gyökerének
nehézfém-felvétele közötti korrelációt értékelve láthatjuk, hogy a kapcsolat a Cd, a Cu
és a Ni esetén jelentısnek tekinthetı. A Zn-nél hasonló mértékő, ám elıjelében ellentétes
összefüggést találtunk (2. táblázat).
A termesztıközeg és a jelzınövény hajtásának nehézfém-tartalmát vizsgálva megállapítható,
hogy a Cr- és Cu-tartalom esetén közepes erısségő, míg a Zn-nél szoros,
pozitív irányú volt a kapcsolat, ugyanakkor a Ni igen szoros, negatív korrelációt mutatott.
A hajtás Cd- és Pb-tartalma a miskolci iszapkezelés esetén is a kimutatási határ
alatt maradt (2. táblázat).
Összefoglalásul megállapítható, hogy a különbözı módon elıkezelt szennyvíziszapokkal
kezelt talaj Lakanen-Erviö-féle kivonással meghatározott Cu-tartalma a legtöbb
esetben szoros, pozitív korrelációban volt a növényi Cu-felvétellel. SUKKARIYAH et al.
(2005) vizsgálatai szerint viszont a tesztnövények Cu-tartalma mellett a Cd-, Ni- és Pbtartalma
is általában jól korrelált a talaj „felvehetı” frakcióiban mért koncentrációkkal.
436