Itt - Magyar Talajtani Társaság

Bányászati eredető nehézfém-szennyezés vizsgálata magyar és horvát vízgyőjtıkön
1. ábra A Toka-patak
(KOVÁCS, 2004). A Radonja vízgyőjtıjének
részletes feltárását
ugyanakkor az aknák jelenléte gátolja,
így üledékének és vizének minıségi
paraméterei kizárólag a járható
hidaknál mérhetık (FRANČIŠKOVIĆ-
BILINSKI, 2006).
A vizsgált folyók medervonalának
digitális elıállítása a Toka
patak esetében szintvonalak alapján,
a Radonja esetében, adatforrás
hiányában, az USGS/EROS
adatbázisból véletlenszerően győjtött
több ezer földrajzi szélességhez
és hosszúsághoz rendelt magassági
adat alapján történt. A
vízfolyások nyomvonalának meghatározása
mellett (IDRISI Antes,
Runoff modul) a vízgyőjtık, illetve
részvízgyőjtık lehatárolását is
elvégeztük (IDRISI Antes,
Watershed modul). A vízgyőjtık
domborzatához rendelhetı felszíni
lefolyás irányát és nagyságát
krígeléssel (Surfer) vizualizáltuk.
Az elıállított DEM és
vízgyőjtı modell
validálása mindkét vízfolyásra
helyszíni GPS mérésekkel
(Trimble Juno ST)
történt. A nehézfémanomáliák
kimutatásának
alapjául pontszerő üledékminták
szolgáltak, melyek
összes elemtartalmát
roncsolásmentes technikával
(Niton XLt FP XRF)
mértük meg.
2. ábra A Radonja-folyó vizsgálati pontjai (Horvátország)
37