Itt - Magyar Talajtani Társaság

Sisák – Pıcze
tegrálását (MCBRATNEY et al., 2003; BEHRENS, SCHOLTEN, 2006). E szerzık kiemelik
azt is, hogy még a leggazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak az olyan
részletességő terepi térképezést, amilyen részletességő talajtani információkra a felhasználóknak
szükségük lenne. A fentiekkel egyezı véleményt mások is megfogalmaznak
(SZABÓ et al., 2005).
Az Európai Unió INSPIRE irányelvében alapvetı elv, hogy a rendelkezésre álló térbeli
adatok széles körét hozzáférhetıvé kell tenni a felhasználók számára digitális formában
(EC, 2007), és ettıl elsısorban a környezeti problémák jobb megértését és hatékonyabb
kezelését várják. A víz keretirányelv (EC, 2000) azt a cél tőzte ki, hogy 2015-ig el
kell érni a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát. Ez nagy feladat, tekintve, hogy a
felszíni vizek legalább 40 százaléka jelenleg nem felel meg ennek a követelménynek,
vagy veszélyesen közel van a nem megfelelı állapothoz. A keretirányelv vízgyőjtı gazdálkodási
tervek készítését tette kötelezıvé, amelyben meg kell határozni, többek között,
a diffúz (részben mezıgazdasági) eredető terhelések csökkentésére szolgáló intézkedéseket
is. Az elıkészítı tanulmány (VKKI, 2009) rávilágít arra, hogy négy olyan adatbázis
is van hazánkban, amelyek a teljes mezıgazdasági területre rendelkezésre állnak, így a
segítségükkel elıállított digitális talajtérképek alkalmasak lehetnének az agrárkörnyezetvédelmi
és a vízvédelmi intézkedések összehangolásának támogatására.
Az erózió gazdasági értelemben a legjelentısebb talajdegradációs folyamat Európában.
Az eróziós kockázatokat olyan (mérésekkel validált) modellekkel lehet leginkább
becsülni, amelyek nagymértékben támaszkodnak részletes talajtulajdonság térképekre,
ezek a térképek azonban egyelıre hiányoznak. A talajvédelmi keretirányelvre tett javaslatot
(COM, 2006) az EU végül elvetette, de a vízvédelem kérdései továbbra is
aktuálisak, és bizonyos, hogy az ezzel összefüggı talajvédelmi kérdések is elıbb-utóbb
bekerülnek a normatív szabályozásba. Ha készen lennének, a digitális talajtérképek
már most lehetıvé tehetnék, hogy elkészítsük Magyarország biológiai és fizikai adottságaik
miatt hátrányos területeinek a közös, európai kritériumrendszer alapján történı
lehatárolását az EU Bizottság által 2009. április 21-én (COM, 2009) meghatározott
paraméterek származtatása révén.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a meglévı környezeti, és bennük a talajtani információk
feltárása és integrálása gazdasági, tudományos és (az elıbbiektıl nem függetlenül)
uniós jogszabályi szükségszerőség is.
A feladat megoldása szükségessé teszi a talajtani tudomány, a digitális talajtérképezés
eszköztárának a fejlıdését, a meglévı térképi adatok integrálását, ami Magyarországon
még nem történt meg. Jelen dolgozatban a Géczy és Kreybig talajtérképek
pontszerő adataiból, valamint az agrokémiai információs rendszer és a földértékelési
mintaterek adataiból kiindulva vizsgáltuk a pontszerő információk összehangolásának,
és ezek segítségével a korábbiaknál pontosabb digitális talajtérképek elkészítésének a
lehetıségét.
A tábla és fizikai blokk szintő digitális talajtani információkra nagy szükség lenne
számos környezetvédelmi és agrár-környezetvédelmi célból. Az 1:10.000 méretarányú
üzemi genetikus, és az ugyanilyen léptékő, a százpontos földértékelési rendszer bevezetését
célzó térképek alkalmasak lennének az ilyen igények kielégítésére, de ezek a
talajtérképek nem készültek el az ország egész területére, csak mintegy felére. A részletes
térképezés folytatása nagy költséggel járna, amire az ország jelenlegi helyzetében
kevés az esély. A meglévı talajtani információk feldolgozásával azonban olyan digitális
talajtani adatbázist lehetne elıállítani, ami a tízezres talajtérképpel nem egyenértékő
78