Itt - Magyar Talajtani Társaság

A tiszántúli szikes talajok szántókénti és gyeppel történı hasznosítása
2. ábra A vizsgált gyepterület digitális terepmodellje
A domborzati változatosság következtében természetes gyeppel fedett állapotban
különbözı foltok jönnek létre, amelyek többek között vízellátottságban különböznek
egymástól. A magasabban fekvı részeken, az igen gyenge vízbefogadó-képesség miatt
a lehullott csapadékvíz jelentıs része nem tud a talajba szivárogni, elfolyik onnan,
majd a mélyebb részekben összegyülekezik.
A magasabban fekvı rész, ahonnan a víz lefolyik már a talajfelszíntıl kezdve sós. A
mélyebben fekvı talajban a sótartalom csak 35 cm-es mélységben lépi túl a sós határértéket
(0,1%) (3. ábra). Az AL-oldható Na-tartalom alapján a szolonyeces szint is csak
30cm alatt található és a Na mennyisége a teljes 1.m-es szelvényben jóval kevesebb,
mint a magasabb fekvéső részek talajában. (4. ábra).
0
-20
Magas fekvés
Átmeneti
Mély
Mélység (cm)
-40
-60
-80
-100
-120
0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8
Só (%)
3 ábra Különbözı fekvéső talajok mélységi só-profilja
183