Itt - Magyar Talajtani Társaság

Rékási – Filep
Eredmények és értékelés
Az NH 4 NO 3 -oldható elemtartalom csak a következı elemek esetében mutatott szignifikáns
változást a terhelés függvényében: B, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Mo, Ni, Sr, Zn. Ezek közül a
6/2009 és 50/2001 Korm. Rend. a B, a Mn és a Sr elemekre vonatkozó határértéket nem ír
elı. A Cu, Zn, Mn, Ni és Co elemekre vonatkozó eredményeket a RÉKÁSI, FILEP (2009)
által publikált anyag mutatja be. A továbbiakban csak a Cd, Cr elemekkel foglalkozunk.
A 50/2001. Kormányrendeletben rögzített, a szennyvíziszapban megengedett mezıgazdasági
felhasználásra vonatkozó határértékeket a Cr 1,8-szeresen és a Cd 3,5-szeresen
lépte túl. Tehát a kísérletben vizsgált iszap a gyakorlatban nem felhasználható a mezıgazdaságban.
A 2. táblázatban látható, hogy a kijuttatott iszappal mind a két vizsgált
elem meghaladta az 50/2001. Kormányrendeletben rögzített határértékeket. Ezért a kezelések
a gyakorlatban törvényesen nem alkalmazható, extrém módon terhelték a talajt.
1) Talajok
3. táblázat Az iszapkezelések hatása néhány talajtulajdonságra
2) Terhelés (g iszap sz. a. / kg talaj)
0 2,5 5 10 20
pH (H 2 O)
3) SzD 5% 4) Átlag
Nyírlugos 5,9 5,8 5,8 6,1 6,2 5,9
İrbottyán 7,8 7,8 7,8 7,7 7,4 0,2 7,7
Nagyhörcsök 7,8 7,8 7,8 7,7 7,7 7,8
Gyöngyös 6,9 6,8 6,9 6,9 6,9 6,9
Átlag 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 0 7,1
CaCO 3 %
Nyírlugos 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
İrbottyán 13,1 13,3 12,7 13,1 12,5 0,6 12,9
Nagyhörcsök 8,3 8,5 8,4 8,7 8,5 8,5
Gyöngyös 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Átlag 5,4 5,4 5,3 5,5 5,2 0,4 5,4
a) Humusz %
Nyírlugos 0,8 0,8 0,8 0,9 1,0 0,9
İrbottyán 0,8 0,8 0,8 0,9 1,0 0,2 0,9
Nagyhörcsök 2,9 3,0 3,0 3,2 3,3 3,1
Gyöngyös 3,6 3,5 3,6 3,7 3,7 3,6
Átlag 2,0 2,0 2,0 2,2 2,3 0,1 2,1
A mobilis, NH 4 NO 3 -oldható elemtartalmak változásának megértéséhez szükséges
az iszap egyéb talajparaméterekre gyakorolt hatásának ismerete is (3. táblázat). Ennek
érdekében vizsgáltuk a talajok pH értékének, humusztartalmának és karbonát tartalmának
változását. A szennyvíziszap csak a két homoktalaj pH (H 2 O) értékét befolyásolta
kis mértékben, de szignifikánsan. Az iszap a savanyú homoktalaj pH értékét 5,9-rıl
6,2-re emelte. A meszes homoktalaj pH értéke viszont 7,8-ról 7,4-es értékre csökkent.
Így ez utóbbi esetben a hígulási effektus érvényesülhetett: a talajnál alacsonyabb pHértékő
iszap savanyította a talajt. A talajok karbonát-tartalmát az iszap nem befolyásolta.
A homoktalajok humusztartalma viszont szignifikánsan emelkedett 0,8%-ról 1%-ra.
416