Itt - Magyar Talajtani Társaság

ELİSZÓ
A 2010. évi Talajtani Vándorgyőlésre a Magyar Talajtani Társaság, az MTA Talajtani
és Agrokémiai Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi
és Geoinformatikai Tanszéke közös rendezésében 2010. szeptember 3–4-én Szegeden
került sor. A konferencia mottója „Talajaink a változó természeti és társadalmi
hatások között” volt. A Vándorgyőlésen – amelyen közel 140 hazai talajtanos vett részt
a gyakorlat, a kutatás és az oktatás területérıl – plenáris és szekció elıadások, valamint
poszter szekció keretében, és terepi bemutatón megvitatásra kerültek a talajtan aktuális
kérdései.
A konferenciát Szabó Gábor, a SZTE rektora nyitotta meg, majd a résztvevıket
Mezısi Gábor, a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetıje
köszöntötte. A megnyitót követı plenáris ülésen, Farsang Andrea, a házigazda tanszék
docense mutatta be a SZTE-en zajló talajtani oktatás, kutatás helyzetét és a talajtani
szolgáltatási lehetıségeket. Ezt Michéli Erika, a Magyar Talajtani Társaság elnöke
plenáris elıadása követte „Tendenciák a hazai és nemzetközi talajtan tudományában és
szervezeteiben” címmel. A plenáris elıadásokat követıen négy szekcióban 23 tudományos
elıadást hallgattak meg a résztvevık, valamint a folyamatosan zajló poszter szekció
keretében 41 posztert mutattak be a szerzık.
A hazai kutatókat és gyakorlati szakembereket leginkább foglalkoztató kutatási
eredményeket az alábbi szekció bontásban hallgathatták meg az érdeklıdık: „Talajadatok
feldolgozása és értékelése”, „Változó talajaink”, „Talajélet és talajhasználat
változó klimatikus és termelési viszonyok között”, „Talajok anyagforgalma”.
A „Talajadatok feldolgozása és értékelése” címő szekcióülésen szó volt többek között
a természeti hátrányokkal érintett területek európai biofizikai kritériumrendszer
alapján történı lehatárolásának módszertanáról, rétegzett talajfizikai adatbázis létrehozásáról,
a földminısítés legfontosabb módszertani kérdéseirıl, a MARTHA adatbázis
alkalmazási lehetıségeirıl, valamint egy, a jelenleginél szigorúbb, definíciókra és
számszerő adatokra épülı, diagnosztikai szemléleten nyugvó korszerősített osztályozási
rendszer felépítésérıl, bevezetésérıl.
A „Változó talajaink” címő szekcióülés fıbb témái között szerepelt néhány kevéssé
ismert – környezeti hatásra bekövetkezı – talajváltozás bemutatása, a magyarországi
erdık talajának állapotértékelése a BIOSOIL felmérés tükrében, egy Sopron környéki
paleotalaj és a rajta kialakult recens talaj jellemzése, az erózió és a talajvastagság kapcsolatának
modellezése.
A „Talajélet és talajhasználat változó klimatikus és termelési viszonyok között” címő
harmadik szekcióülés fı probléma felvetése volt, hogy a mai kor új kihívásaira
(mint a népesség fokozódó és egyre sokoldalúbbá váló igényeinek minél teljesebb körő
kielégítése, a fenntartható versenyképesség, a klímaváltozás, globalizáció és szennyezés
kezelése, a biodiverzitás megırzése és egy élhetı környezet fenntartása) a talaj
hogyan reagál, s hogyan képes az emberi tevékenység okozta stresszhatásokat, szélsıséges
idıjárási és vízháztartási helyzeteket és káros következményeiket kivédeni/tompítani/mérsékelni.
Az „Erdeink termıhelye és használata a változó klimatikus
feltételek között” címő elıadás felhívta a figyelmet arra, hogy a változó klíma a többi
termıhelyi jellemzıvel együtt alapvetıen meghatározza fafajaink elterjedését és ter-
13