Itt - Magyar Talajtani Társaság

GYÜMÖLCSÖSÖK TALAJAINAK VÍZHÁZTARTÁSI
ÉRTÉKELÉSE KOMPLEX VIZSGÁLATOK
ALAPJÁN
Nagy Attila 1 , Nyéki József 2 , Szabó Zoltán 2 , Soltész Miklós 2 , Tamás János 1
1 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezıgazdaság-,
Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék,
Debrecen
2 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Kutatási és Fejlesztési
Intézet, Debrecen
e-mail: anagy@gisserver1.date.hu
Összefoglalás
A minıségi gyümölcstermesztés hazánkban nehezen megvalósítható szakszerő öntözés hiányában.
Ennek ellenére számos kertészetben nincs öntözés, vagy öntözéstechnológiailag kifogásolható
a rendszer mőködése. Sok esetben a szakszerő, víz- és energiatakarékos öntözés fontos
gátló tényezıje a talajok vízháztartási jellemzıinek és a tenyészidıben változó, dinamikus növényi
víz ellátottsági igény ismeretének hiánya. A mintaterületet a Debreceni Egyetem, Mezıgazdaság-,
Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tangazdasága és Tájkutató
Intézetének Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep és Tanüzemében jelöltük ki. Kutatásainkban egy
AISA DUAL légi hiperspektrális szenzor spektrális adatait terepi mérésekkel együtt komplexen
értékeltük.
Summary
In Hungary, quality fruit production can not be achieved without precise irrigation methods. Despite
this fact, several orchards don’t have any irrigation system, or have exceptionable, underdeveloped
system. In many cases the lack of information on soil water capacity, dynamic plant water
demand obstruct the establishment of professional, water and energy safe irrigation system. The
examination site is a horticultural research site at Pallag, which belongs to the University of Debrecen,
Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, Farm and
Regional Research Institute. Within the researches, field measurements and data collection by
airborne hyperspectral remote sensing with AISA DUAL sensor were analysed.
Bevezetés
Köszönhetıen a légköri csapadék egyre nagyobb mértékő területi és idıbeli változékonyságának,
a heterogén (mikro) domborzatnak és kedvezıtlen fizikai féleségő rossz
vízgazdálkodású talajtípusoknak, a szélsıséges hidrológiai események (árvizek, belvíz
és aszály) elıfordulása számottevıen nıtt. Mindez és a csökkenı vízkészletek arra
ösztönöznek, hogy javítsuk a mezıgazdaság vízhasznosításának hatékonyságát a Kárpát-medencében
(VÁRALLYAY, 1989). Nagy valószínőséggel elırejelezhetı, hogy a
víznek meghatározó (remélhetıleg nem limitáló) szerepe lesz mind a termés, mind
pedig környezeti biztonságban a Kárpát-medence területén (SOMLYÓDY, 2000;
VÁRALLYAY, 2002). Az csapadék mennyiségében és területi eloszlásában mutatkozó
szélsıségek egyre erısödı tendenciát mutatnak Magyarországon, ami mind a növénymind
a gyümölcstermesztésben jelentıs problémákat okoz (VÁRALLYAY, 2005).
59