Itt - Magyar Talajtani Társaság

Gyümölcsösök talajainak vízháztartási értékelése komplex vizsgálatok alapján
tályból áll. A mőszereket 7 mérési ponton telepítettük 6 ponton 40 és 70 cm mélységben,
a 7. ponton 70 cm mélységbe lett egy darab mőszer telepítve.
A bolygatatlan talajoszlopokon meghatároztuk maximális vízkapacitási pF=0
(VK max ) minimális vízkapacitási pF= 2 (VK min ) értékeket, továbbá az talaj pF görbéjét
határoztuk meg 40 és 70 cm mélységben az MSZ-08-0205:1978 13 szabványnak megfelelıen.
A minta térfogattömegét a MSZ-08-0205:1978 8 alapján mértük.
A terepi mérés alapján értékeltük a talaj vízbefogadó és vízáteresztı képességét keretes
beázási próba alapján. A vizsgálat során 25×25 cm alapterülető belsı és 50*50
cm alapterülető külsı fémkeret használtunk mérve a 10; 20; 30; 45; 60; 90; 120; 150;
180; 240; 300; 360. percben a beszivárgást. A kapott értéket mm/óra dimenzióra számoltuk
át.
A talajtömörödöttséget a helyszínen, 1 cm rétegenként a 3T System talajellenállás
mérı mőszerrel mértünk. A mechanikai ellenállás (tömörödöttség) értékeit a 60˚-os
kúpszögő talajba hatoló szonda érzékelte.
A talajminták kémhatását és hımérsékletét az EBRO; az elektromos vezetıképességet
mikroprocesszoros WTW LF 320/SE; a Fe-, K-, Ca-tartalmát, röntgen fluoreszcenciás
spektrometria elvén mőködı NITON XLt 700 mérı mőszerrel mértük meg.
A hiperspektrális felvételezést a Debreceni Egyetem AMTC Víz- és Környezetgazdálkodási
Tanszéke és a Gödöllıi FVM MGI intézet együttmőködésének eredményeképpen
2006-ban üzembe állított AISA DUAL rendszerő hiperspektrális szenzorral
végeztük el. A szenzor 400-2450nm közötti hullámhossz tartományban, 1,25-10nm
közötti csatornaszélességgel és 0,5-3m-es terepi felbontásban képes adatot győjteni
Ennek tükrében a fıbb célkitőzéseink a következıek voltak:
- a pallagi kutató telep talajának fizikai tulajdonságainak vizsgálata,
- a talaj tömörödöttségének mérése,
- a talaj vízbefogadó képességének vizsgálata,
- a vizsgált talajban található elemtartalom és pH meghatározása,
- nagycsapadékok gyümölcs ültetvényre gyakorolt hatása a talajfizikai és vízgazdálkodási
paraméterek alapján.
Eredmények
A felszíni, a 0,3 és 0,7 m-es mélységbıl vett minták K A adatai alapján a gyümölcsös
talajának fizikai félesége könnyő homok volt. Az Arany-féle kötöttség térbeli eloszlása
alapján azonban jól elkülöníthetı területrészek határolhatóak el mindhárom vizsgált
rétegben (1. ábra). Az eltérések a rétegenként rendre máshol jelentkeznek, amely, különösen
a felszíni és a 40 cm-es rétegben, az lokális tömörítı hatásnak lehet a következménye.
A 0,70 m-es réteg esetén a 30-as K A érték, mivel a terület legmélyebb pontján
volt mérhetı, mikro domborzat okozta vízhatásnak tulajdonítható. Ezt támasztja
alá, hogy a vizsgálat idején idıszakos víztelítettség (pF=0-2) nyomait (algás réteg a
felszínen) tapasztaltuk. A K A nem ad közvetlen információt az adott talaj tömörödöttségérıl,
amely a beszivárgás intenzitását alapvetıen befolyásolja.
A talaj mikroaggregátum megoszlás szerinti vizsgálata (száraz szitálás) szerint is a
homoktalajban a durva vázrészek aránya igen magas volt. Az egyes rétegre jellemzı
homokfrakció arányok között jelentıs eltérés nem találtunk (1. ábra). A mikro öntözött
gyümölcsös aktuális nedvességtartalmának térbeli eloszlása azonos rétegben homogénnek
mondható.
61