Itt - Magyar Talajtani Társaság

A magnéziumtartalom változása egy tartamkísérlet talajában
csillagfürt megtalálható fı- és másodvetésben is: az elsı szakaszban magtermesztés
céljából, míg a második szakaszban rozs után másodvetéső zöldtrágyának van vetve. A
harmadik szakaszban burgonya, a negyedik szakaszban rozs kerül elvetésre. A IX.
vetésforgóban a csillagfürt zöldtakarmányként kerül felhasználásra. A csillagfürt után
rozs, majd burgonya van ültetve. A X. és XI. vetésforgó istállótrágyás (26,1 t/ha) kezelést
kap. Az elsı szakaszban zabosbükköny van vetve takarmánynak, majd rozs és
burgonya követi egymást. A XII-XV. vetésforgókban másodvetéső zöldtrágyázás történik.
A XII. ıszi vetéső zöldtakarmány-termesztéses vetésforgó elsı szakaszában
található a takarmánynövény, mely május elejéig kerül betakarításra. Ezt követıen
csillagfürt van vetve zöldtrágyának. Ez korábbi vetéső, mint a rozsaratást követı másodvetéső
zöldtrágyázás esetén, de késıbbi vetéső, mint a II. fıvetéső zöldtrágyás vetésforgóban.
A második szakaszban rozs van vetve magtermesztés céljából, a harmadik
szakaszban burgonya van ültetve. A XIII., XIV. és XV. vetésforgókban rozs, burgonya,
rozs a növényi sorrend. Az elsı szakaszban található rozs betakarítását követıen, július
végén – augusztus elején kerül elvetésre a csillagfürt zöldtrágyának. A XIII. vetésforgóban
tavasszal történik a csillagfürt leszántása, a XIV vetésforgóban pedig ısszel. A
XV. másodvetéső zöldtrágyás vetésforgó mőtrágyázásban nem részesül.
Tizenegy vetésforgóban mőtrágya kijuttatására is sor kerül, négyben viszont egyik
szakaszban sem juttatunk ki semmilyen mőtrágyát. A mőtrágyázott vetésforgók a 3,
illetve 4 (VIII.sz.) év alatt összesen, egységesen 94 kg/ha/3év P 2 O 5 és 84 kg/ha/3év
K 2 O hatóanyag mőtrágyát kapnak. A nitrogén mőtrágya dózisokban különbségek vannak.
Kevesebbet kap a II., III., XI. és XII. sz. vetésforgó kísérlet, ezek 43 kg/ha/3év
hatóanyag N-t kapnak. Több nitrogént juttatunk ki a VIII., IX., XIII. és XIV. sz. vetésforgóra:
86 kg/ha/3, ill. 4 év. A vetésforgók közül a legnagyobb mennyiségő nitrogént
kapják a szalmatrágyás vetésforgók, ezek a IV., V. és VI. sz. kísérletek, ezek 108
kg/ha/3év hatóanyag N mőtrágyázásban részesülnek.
A kísérleti terület talaja alacsony humusztartalmú, savanyú, laza homoktalaj. A talaj
mechanikai összetételét tekintve durvahomok (0,25-1,0 mm) 1,1%, közepes homok
(0,05-0,25 mm) 91,0%, finomhomok (0,02-0,05 mm) 2,6%, iszap (0,01-0,02 mm)
2,5%, az agyagfrakció (0,002 mm-nél kisebb) 2,8%. A talaj Arany-féle kötöttségi értéke
27-29. A talaj vizes oldatban mért pH értéke 4,8-6,5, a kálium-kloridban mért pH
3,6-4,9. A talaj humusztartalma 0,5-1,0%.
A vizsgálathoz 2008-ban, három ismétlésben szedtünk átlag talajmintát. Egy átlagminta
kilenc helyrıl szedett részminta összekeverésével lett készítve. A mintavétel
mélysége 25 cm. A felvehetı magnéziumtartalom meghatározása KCl oldószeres kivonással,
az MSZ 20135:1999 módszere szerint történt. Az adatok értékelése MS Excel
és az SPSS 13.0 program segítségével történt.
Eredmények
A talajvizsgálati eredmények az 1. ábrán láthatók. A vetésforgó kísérleteket összehasonlítva
a felvehetı magnéziumtartalom kicsi a IX. fıvetéső csillagfürt zöldtakarmánytermesztéses,
a II. fıvetéső zöldtrágyás és a III. csillagfürt magtermesztéses vetésforgók
talajában (18-27 mg/kg). A mőtrágyázásban is részesülı másodvetéső csillagfürt zöldtrágyás
vetésforgókban (XII., XIII., XIV.) valamelyest nagyobb a talaj magnézium tartalma,
mint a fıvetéső csillagfürtöt tartalmazó vetésforgók esetén. A fıvetéső csillagfürtöt tartalmazó
vetésforgók talajában (II., III., IX.) kisebb a magnéziumtartalom, mint az istállótrágyás
(X., XI.) vagy a mőtrágyázott, erjesztett szalmatrágyás vetésforgók (V.,VI.) talajában.
359