Itt - Magyar Talajtani Társaság

Kukorica gyomírtására alkalmazott két herbicid talajbiológiai hatásainak értékelése ...
tok különbözı érzékenysége az adott herbicid adagokkal és típusokkal szemben. Mészlepedékes
csernozjom talajon végzett vizsgálatok szerint az Acenit gyomirtó szer a
tenyészidıszak alatt jelentıs változást okoz a talajban élı mikoorganizmusok mennyiségében
és enzimaktivitásában. Az acetoklór-atrazin herbicid kombináció általában
növelte a baktériumok és mikroszkopikus gombák számát, és a CO 2 produkciót is.
(KÁTAI, 1998, 2003). Az adatok ismeretében célszerő egy-egy növényre és talajra specifikus
vizsgálatok lefolytatása az elfogadható herbicid-használat érdekében.
A dolgozatban a kukoricánál alkalmazott gyomirtó szerek közül az Acenit A 880
EC, és a Merlin 480 SC hatását vizsgáltuk tenyészedény kísérletben, 2008-ban. A talaj
összes csíraszámát, a mikroszkopikus gombák, az aerob cellulózbontó és nitrifikáló
baktériumok mennyiségét, valamint a talajlégzés és a nitrátfeltáródás intenzitását vizsgáltuk
a mikrobiális biomassza szén és nitrogén mennyisége mellett a herbicidek gyakorlati
adagjánál és a kétszeres, valamint az ötszörös dózisoknál. A minták vizsgálatát
a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék laboratóriumában végeztük.
Vizsgálati anyagok és módszerek
2008-ban tenyészedény-kísérletet állítottunk be mészlepedékes csernozjom talajon,
kukorica jelzınövénnyel a tanszék tenyészházában az1 táblázat kezeléseinek megfelelıen.
A kísérlet talaja a vályogtalajok közé sorolható, calcic endofluvic chernozem
(endosceletic) a nemzetközi osztályozás (WRB) szerint, pH H2O értéke alapján (7,9)
gyengén lúgos.. A talaj kémiai tulajdonságai között meghatároztuk még a CaCO 3 tartalmat,
mely alapján a talaj közepesen meszes, nitrogénben és foszforban is közepes,
káliumban pedig jó ellátottságú. A talaj humusztartalma 2,65%.
1. táblázat Tenyészedény-kísérletben felhasznált gyomirtószerek jellemzıi és dózisai kukorica
jelzınövénnyel meszes csernozjom talajon
Herbicid
Acenit A
880 EC
Merlin
480 SC
Hatóanyaga
Acetochlor+AD
67 anthydotum
Hatóanyag
mennyisége
Kijuttatási
dózisa
kg ha -1
Normál
dózis
Kezelés (cm 3 )
Kétszeres Ötszörös
dózis dózis
800 g * l -1 +
80 g * l -1 2,0 - 2,6 0,00353 0,00706 0,01765
isoxaflutole 480 g * l -1 0,16 – 0,2 0,00027 0,00054 0,00135
A talajok mikrobiológiai jellemzıi közül meghatároztuk az összes csiraszámot és a
mikroszkopikus gombaszámot, lemezöntéssel, húsleves- és pepton-glükóz-agar táptalajon.
Az aerob cellulózbontó és nitrifikáló baktériumok mennyiségi meghatározásánál az
MPN (Most Probable Number = legvalószínőbb élı sejtszám) módszert használtuk, folyékony
táptalajon a 5 párhuzamos csıvel POCHON et al. (1962) által leírtak szerint. A
talaj respirációjának vizsgálatakor a talajból felszabaduló CO 2 mennyiségét mértük
NaOH oldatos „lúgos csapdázás” alapján (HU et al., 1997). A mikrobiális biomassza-C
mennyiségének mérésénél a JENKINSON et al., (1988) által kidolgozott fumigációs–
inkubációs eljárást alkalmaztuk. A biomassza-N meghatározását fumigációs-extrakciós
módszerrel végeztük. A talajmintákat kloroformmal fumigáltuk, majd 0,5 mólos K 2 SO 4
oldattal extraháltuk. Elıször a szőrlet összes N- tartalmát határoztuk meg Kjeldahl módszerrel
és a fumigált és nem fumigált minta különbségébıl számítottuk a biomassza-
239