Itt - Magyar Talajtani Társaság

Makó – Tóth – Hernádi – Farkas – Marth
lultak, idıigényesek és költségesek. Ugyanakkor e paraméterek ismerete legtöbb esetben
elengedhetetlen a különbözı szimulációs modellek (például a termésbecslést, tápanyagtranszportot,
szennyezıdés terjedést, CO 2 visszatartást, vagy a talaj
szervesanyag-tartalom dinamikát leíró modellek) futtatásához.
Azon eljárásokat, amelyekkel ismert talajtulajdonságok alapján egyéb, ismeretlen talajtulajdonságokat
becslünk, pedotranszfer függvényeknek nevezzük (BOUMA, 1989).
Amennyiben a talaj víztartó képességét adott mátrix potenciálokon (a pF-görbe pontjain)
becsüljük, pontbecslésrıl beszélünk (pl. RAJKAI et al., 1981; AHUJA et al., 1985; RAJKAI,
1988). Görbebecslésnek nevezik azt az eljárást, amikor a víztartóképesség-görbe leírására
alkalmas függvények valamelyikének paraméterértékeit számítják kiválasztott talajtulajdonságok
alapján. RAJKAI (2004) vagy WÖSTEN et al. (1999) pl. a VAN GENUCHTEN
(1980) pF-görbét leíró függvényének paramétereit számították.
A pedotranszfer függvények becslési hatékonyságát több szerzı is (RAJKAI, KABOS,
1999; WÖSTEN et al., 2001; BØRGESEN, SCHAAP, 2005) összehasonlította különbözı
adatbázisokon. Általánosságban elmondható, hogy azon pedotranszfer függvények
becslése a leghatékonyabb, amelyeket a vizsgálandó terület talajaihoz hasonló talajtulajdonságokkal
rendelkezı adatbázison dolgoztak ki (SCHAAP, LEIJ, 1998). Minél specifikáltabbak
a függvények, annál pontosabb becslést eredményeznek kisebb mintaterületre.
Országos léptékő hidrológiai számításokhoz viszont a nagyobb, heterogénebb
talajmintákat tartalmazó adatbázison kidolgozott pedotranszfer függvények eredményeznek
kisebb becslési pontatlanságokat. A csoportbecslı pedotranszfer függvények
fogalma WÖSTEN et al. (1990) nevéhez főzıdik. Ezen függvények esetén - még a becslı
módszer kidolgozása elıtt - a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaival kapcsolatban
álló talajjellemzık alapján alakítanak ki minél egységesebb talajcsoportokat az adatbázison
(PACHEPSKY, RAWLS, 2004). A hasonló talajtulajdonságokkal jellemezhetı csoportokon
belül átlagos vízgazdálkodási tulajdonságokat számítanak ki és ezzel jellemzik
a csoporttal megegyezı talajtulajdonságú mintákat. Más esetben az egyes csoportokra
külön-külön dolgozzák ki a becsléseket – mérlegelve, hogy melyik csoport esetén,
mely talajtulajdonságokat vonják be a vizsgálatba –, így javítva a becslési pontosságot.
A csoportok kialakítása történhet többek között a fizikai féleség (pl. PACHEPSKY
et al., 2006; WÖSTEN et al., 1995), a talaj szerves anyag tartalma (RAWLS et al., 2003),
a talaj szerkezete (PACHEPSKY, RAWLS, 2003), a talaj taxonómiai kategóriája (BATJES,
1996; RAWLS et al., 2001), feltalaj és altalaj elkülönítése (WÖSTEN et al., 1990; RAWLS
et al., 2001), vagy a talajképzı kızet (PACHEPSKY, RAWLS, 2004), vagy ezek kombinációja
(pl: RAWLS et al., 2003) alapján.
A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait becslı összefüggések kidolgozásához szükséges
olyan adatbázis, mely mért talajfizikai, -kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságokat
tartalmaz. Az utóbbi két évtizedben több olyan talaj vízgazdálkodási és -fizikai
adatbázist hoztak létre a világon, melyek alkalmasak pedotranszfer függvények kifejlesztésére.
Az UNSODA v2.0 (Unsaturated Soil Hydraulic Database, Version 2.0)
(NEMES et al., 2001) 790 db nemzetközi talajminta vízgazdálkodási tulajdonságait
tartalmazza. Az IGBT-DIS (Data and Information System of the International
Geosphere Biosphere Programme) szintén egy nemzetközi adatbázis, ami 20920 talajszelvény
131472 talajmintájának mért talajfizikai, -kémiai és vízgazdálkodási adatait
tartalmazza (TEMPEL et al., 1996). A HYPRESS (Hydraulic Properties of European
Soils) (WÖSTEN et al., 1999) 12 európai ország mért talajfizikai és – hidrológiai adatait
– 4030 db talajszelvényre vonatkozóan – foglalja egységes adatbázisba.
52