Itt - Magyar Talajtani Társaság

Jakab – Centeri – Madarász – Szalai – İrsi – Kertész
A parcella léptékő erózió mérés a lehetı legjobb módszer a talaj erodálhatóságának
meghatározására, vagy a domborzat, növényzet, talajmővelés stb. talajpusztulásban
betöltött szerepének számszerősítésére (WISCHMEIER, SMITH, 1978). Habár a parcellákról
egzakt módon meghatározható mind a felületi lefolyás, mind a talajveszteség
(LE BISSONNAIS et al., 1998; JOEL et al., 2002) a parcellák számos speciális környezeti
tulajdonságát nem lehet általánosítani, ezért e mérések önmagukban nem szolgáltatnak
elegendı információt a talajpusztulás regionális, vagy országos mértékérıl (VAN-
CAMP et al., 2004). Modellkísérletek során, esı-szimulátorok alkalmazásával e problémák
egy része kiküszöbölhetı azonban e módszer nem helyettesítheti a természetes
csapadékok által okozott talajpusztulás eredményeket (MATHYS et al., 2005; DE
VENTE, POESEN, 2005).
A parcellák mérete és alakja nagyon fontos paraméter az eredmények összehasonlíthatósága
szempontjából. A parcella hosszúsága alapvetıen befolyásolja a felszín
borítottságának lefolyáscsökkentı hatását. (SMETS et al., 2009).
Egész Európában meglehetısen nagy számban telepítettek eróziómérı parcellákat
melyekrıl tekintélyes mennyiségő mért adat jelent meg (VACCA et al., 2000;
JANKAUSKAS, JANKAUSKIENE, 2003; CERDAN et al., 2006; GONZÁLEZ-HIDALGO et al.,
2007). A környezı országokban szintén többé-kevésbé hozzáférhetı adatokat találunk
a parcellás mérések eredményeirıl (IONITA et al., 2006; HRVATIN et al., 2006;
STANKOVIANSKY et al., 2006). Hazánkban is létesültek eróziómérı parcellák melyek
különbözı környezeti feltételek mellett követték nyomon a talajpusztulást, azonban a
mérési eredményeknek csak egy töredéke jelent meg publikáció formájában és ezek is
zömmel magyar nyelven.
Jelen közlemény célja, hogy röviden áttekintse a Magyarországon mért parcellás talajpusztulásról
megjelent publikációkat. Az összegyőjtött adatok alapján a szerzık
megvizsgálják az alkalmazott méréstechnika elınyeit, hátrányait, a továbblépés lehetséges
irányát, az adatok összehasonlításának, ill. az adatbázis egységesítésének lehetıségét.
Anyag és módszer
A fellelhetı irodalmi adatok áttekintése során nem vettük figyelembe a csak részlegesen
elérhetı formában található eredményeket. A PhD értekezések és konferencia kiadványok
közül is csak a számunkra hozzáférhetıeket tudtuk vizsgálni. Hazánkban
igen jelentıs mennyiségő mérést végeztek esı-szimulátorok alkalmazásával (BARTA,
2001, 2004; BARTA et al., 2004; HAUSNER, SISÁK, 2009; CENTERI et al., 2009, 2010)
azonban mivel a mesterséges csapadékok jelentısen különbözhetnek a természetesektıl,
e vizsgálatokat jelen tanulmányban nem soroltuk a parcellás mérések tárgykörébe.
Valószínősíthetı, hogy helyi, kis példányszámú kiadványokban, diplomadolgozatokban
stb. lennének még adatok ám ezek nem elérhetık.
Az erózió által leginkább fenyegetett területek az ország Ny-i és É-i részein vannak,
következésképp az eróziómérı parcellák is ezeken a területeken épültek föl.
Eredmények
A módszertani részben megfogalmazottak alapján összesen 17 közlemény 11 helyszínen
mért adatait vizsgáltuk (1. ábra, 1. táblázat). Magyarországon az 50-es évektıl
kezdıdıen indult meg a parcellák kiépítése és az erózió mérése. A parcellák mérete a
2m 2 -tıl 1200m 2 -ig változott, jellemzıen erdıtalajokon, váztalajokon és lejtıhordalék
140