Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajkészleteink és a kor új kihívásai
rán, nem változik irreverzibilisen, „minısége” nem csökken szükségszerően és kivédhetetlenül.
Megújulása azonban nem megy végbe automatikusan, zavartalan funkcióképességének,
termékenységének fenntartása, megırzése állandó tudatos tevékenységet
követel, amelynek legfontosabb elemei az ésszerő földhasználat, talajvédelem,
agrotechnika és a melioráció/rekultiváció (VÁRALLYAY, LÁNG, 2000).
A talaj három specifikus tulajdonsággal rendelkezik:
– Termékenység: képes a talajban, talajon, vagy a talajjal kapcsolatban lévı élı
szervezetek (bióta, természetes növényzet, termesztett kultúrák) alapvetı életfeltételeit,
a (talaj) ökológiai igényeit (elsısorban víz- és tápanyagellátását) többé
vagy kevésbé kielégíteni (LÁNG et al., 1983).
– Megújuló képesség: képes bizonyos stresszhatások okozta károsodást/sérülést
követıen megújulni, s – eredetihez közeli – állapotába visszatérni
(GREENLAND, SZABOLCS, 1993).
– Multifunkcionalitás: Primér biomassza-termelés alapvetı közege, a bioszféra
primér tápanyagforrása; a többi természeti erıforrás integrátora, transzformátora;
hı-, víz-, tápelem-, szükséges esetben szennyezı anyag raktár;
stresszhatások puffer közege; szőrı- és detoxikáló-rendszer; bioszféra gén rezervoárja;
természeti és történelmi örökségek „hordozója”, megırzıje
(VÁRALLYAY, 2002a).
A felsorolt tulajdonságok és funkciók mindegyike nélkülözhetetlen, azok egymáshoz
viszonyított fontossága, jelentısége, „súlya” azonban térben és idıben egyaránt
nagymértékben változott az emberiség történelme során, s változik ma is. Hogy hol és
mikor melyik funkciót hasznosítja az ember, milyen módon és milyen mértékben az az
adott gazdasági helyzettıl, szocio-ökonómiai körülményektıl, politikai döntésektıl, az
ezek által megfogalmazott céloktól, „elvárásoktól” függ. Ezek pedig gyakran változnak,
mint ezt a kihívásokat megfogalmazó jelszavak utolsó 60 évben bekövetkezett
változásai szemléletesen tükrözik:
– „Termesszünk mindent ott, ahová való!”
– „Termelj többet, jobban élsz!”
– „Termelj sokat és nagyot!” → gigantomán „nagy”-imádat!
– „Termelj olcsóbban!”
– „Termelj minıséget!”
– „Termelj környezetkímélıen!”
– „Termelj jövedelmezıen!”
– „Ne termelj!”
Természetesen egy jelszó mindig szélsıséges: egyoldalúan kiemel valamit, amit az
adott helyzetben különösen fontosnak ítél, s elhanyagol sok „apró” részletet, feltételt,
kivételt. Ilyen az európai élelmiszerpiac telítettsége miatt szélsıségesen megfogalmazott
„Ne termelj!” szlogen is. Ami a Világ éhezı százmilliói, valamint a megtermelt
biomassza sokirányú felhasználhatósága (takarmány, ipari nyersanyag, alternatív energiaforrás)
miatt természetesen csak bizonyos körülmények között, s csak átmenetileg
érvényes. Nem indokolják egyébként a környezetvédelem szempontjai sem. Hisz eredendıen
a talaj (hasonlóképpen, mint az ember) nem szeret munka, tevékenység nélkül
lézengeni, „nincs mit” kipihenni, hanem szeret dolgozni, értelmes tevékenységet végezni,
ami a talaj esetében multifunkcionalitásának, illetve bizonyos aktuálisan elvárt
funkciójának ellátása. S ilyen mindig van és megfogalmazható!
295