Itt - Magyar Talajtani Társaság

Henzsel
felhasználva. A legnagyobb burgonya- és rozstermések a VIII. vetésforgóban találhatók,
ahol fı- és másodvetéső csillagfürt is van, valamint a XI. vetésforgóban, ahol istállótrágya
mellet mőtrágya is kijuttatásra kerül.
Elvégeztük a talaj felvehetı magnéziumtartalma, valamint a kumulált burgonya- és
rozstermések lineáris összefüggés vizsgálatát. Az összefüggés vizsgálat során kapott r-
értékek a 1. táblázatban láthatók. A 1. táblázatban a szignifikancia szintet **=1%-on
jelöltük. A talaj magnéziumtartalma és a kumulált burgonya- és rozstermések között
negatív összefüggés mutatható ki. A burgonyatermések esetén laza negatív és nem
szignifikáns, a rozstermések esetén azonban egy jó közepes negatív összefüggés található,
mely statisztikailag szignifikáns.
1. táblázat A lineáris összefüggés korrelációs koefficiensei (r-értékek)
Pearson-féle korreláció (a)
Kumulált burgonyatermés
(b)
Kumulált rozstermés
(c)
Felvehetı magnéziumtartalom (d) -0,209 -0,698**
Megállapítható, hogy a nagyobb termést adó vetésforgókban kisebb a talaj felvehetı
magnéziumtartalma, mint az évek során rendszeresen kisebb termést adó vetésforgókban.
Azokban a vetésforgókban, melyekben nagyobb termést takarítunk be, a több
terméssel több magnéziumot is szállítunk el a területrıl, mely a tartamkísérlet talajában
kimutatható. A kísérletben alkalmazott különbözı trágyázási módoknak, illetve eltérı
termesztéstechnológiáknak is van hatása a talaj felvehetı magnéziumtartalmára. Azokban
a vetésforgókban, ahol csillagfürt van fıvetésben, mindegy, hogy zöldtrágyának
(II.), magtermesztés céljából (III.) vagy zöldtakarmánynak (IX.) vetve, hasonló termés
mellett is kisebb a talaj felvehetı magnéziumtartalma, mint a szalmatrágyás (V., VI.)
vagy istállótrágyás (X., XI.) vetésforgókban. Ennek oka az lehet, hogy ahová szalmavagy
istállótrágya van kijuttatva, kívülrıl kerül be a szerves trágya, és valamilyen szinten
pótlódik a magnézium, míg pl. a zöldtrágyázás során csak a helyben található magnézium
kerül felvételre.
Irodalomjegyzék
DEBRECZENI, B-NÉ., SÁRDI, K. (1999). A tápelemek és a víz szerepe a növények életében. In
FÜLEKY, GY. (szerk.) Tápanyag-gazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 30-90.
KÁDÁR, I. (1992). A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Magyar Tudományos Akadémia
Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest, 398.
KISS, A. (1983). Magnéziumtrágyázás, magnézium a biológiában. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest,
138.
LOCH, J. (2003). A magnéziumtrágyázás hatása a füvek termésére és ásványianyag tartalmára.
In JÁVOR, A., VINCZEFFY, I.(szerk.) Legeltetéses állattartást! Debreceni Egyetem ATC,
Debrecen, 47-52.
MENGEL, K. (1976). A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest,
365.
PETHİ, M. (1993). Mezıgazdasági növények élettana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 507.
STEFANOVITS, P. (1975). Talajtan. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 351.
362