Itt - Magyar Talajtani Társaság

Füzesi – Kovács
apáti községben épült fel – osztrák példa alapján – az ország elsı biomassza-főtımőve.
A Szombathely közeli Vép kisváros határában 2013-ban tervezik átadni a 13,8 megawatt
villamos és körülbelül 5 megawatt hıkapacitású, úgynevezett co-generációs biomassza-tüzeléső
erımővet.
A tüzelés mellékterméke a fahamu, melyet hazánkban elsısorban hulladéklerakókban
ártalmatlanítanak. Éves becsült mennyisége 30 ezer tonna, 50 ezer m 3 . A növekvı
költségek, valamint az újabb hulladéklerakók megnyitásával szembeni ellenállás alternatív
módszerekre irányította a figyelmet.
Több kutatást végeztek a fahamu mezıgazdasági, erdészeti felhasználásával kapcsolatban.
Általánosan elfogadott, hogy a fahamut talajjavító anyagként és tápanyagutánpótlás
céljából érdemes hasznosítani (DEMEYER et al., 2001; STEENARI,
LINDQVIST, 1997).
A fahamu tulajdonsága számos tényezıtıl függ: növényfaj, növényi részek (kéreg,
fa, levél), éghajlati és talajviszonyok és az égetés módszere. Ennek megfelelıen a fahamu
tulajdonságaival kapcsolatos adatok meglehetısen változatosak, és így az adatokat
általánosítani bonyolult (DEMEYER et al., 2001).
A fahamu alkalmazása a talaj kémiai tulajdonságainak gyors változását okozhatja,
különösen a felsı rétegekben. Számos tanulmány szerint a felsı szint pH-ját 0,3-2,4
egységgel növelheti 1-7 t/ha dózis kijuttatása esetén. A mélyebb rétegekben a semlegesítés
hatásai jóval mérsékeltebbek (MANDRE et al., 2006; OZOLINCIUS et al., 2007;
PERUCCI et al., 2008).
A pH gyors megváltozása a felsı szint savasságának közömbösítésével magyarázható,
mely folyamatban a hamuban található oxidok, hidroxidok, hidrogén-karbonátok
és karbonátok vesznek részt. A hidroxid/hidrogén-karbonát/karbonát ionok aránya igen
változatos lehet, és ebbıl eredıen a különbözı hamuk lúgosító hatása eltérhet. A lúgosító
hatásnak kedvez az alacsonyabb hımérsékleten történı égetés és a hosszabb ideig
történı tárolás (ETIEGNI, CAMPBELL, 1991).
A hamu koncentrálva tartalmazza a fa alkotóelemeit a szén és a nitrogén kivételével,
amelyek az égetés során gyakorlatilag elillannak. A fa elégetésekor keletkezı kazánhamu
átlagos tápelemtartalma: 0,06% N; 0,42% P; 18% Ca; 0,97% Mg; 2,27% K.
K-tartalma kitőnıen oldódik vízben, amely magyarázza a kilúgzásra való érzékenységét
(DEMEYER et al., 2001; ODLARE, PELL, 2005).
A fahamu mikroelem-koncentrációja ugyanolyan változatos, mint a makroelemeké.
Fatüzeléső kazánok hamujának vastartalma elérheti a 21 g/kg koncentrációt. Korábbi
vizsgálatok szerint a fahamu nehézfém-koncentrációja jellemzıen alacsony. Egyes
nehézfémek mobilizációját a talaj pH növekedése tovább csökkentheti. A kis koncentráció
és az eltérı mobilitás ellenére a nehézfémek (Cd, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Zn ) változást
okozhatnak a talajban, a növényzetben és késıbb a talajvíz összetételében
(OZOLINCIUS et al., 2007). Az újabb vizsgálatok alapján a hamu toxikus
nyomelemtartalma ingadozhat, így Cd-tartalma elérheti a 20 mg/kg koncentrációt.
Ennek megfelelıen a hamut gondosan kell felhasználni, hogy megelızzük a nehézfémszennyezıdést
és esetleges negatív hatásait a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban
(OMIL et al., 2007).
A talajba bejutott nyomelemek adszorbeálódhatnak a szervetlen összetevıkön (Feés
Al-oxidok) vagy a szerves komplexeken. Közvetve ezért hatást gyakorolhatnak a
talaj tulajdonságaira, így pH-jára, szerkezetére, szerves anyag tartalmára, kationcserélı
kapacitására és redox potenciáljára.
204