Itt - Magyar Talajtani Társaság

ARBUSZKULÁRIS MIKORRHIZA GOMBA
OLTÓANYAGOK ELİÁLLÍTÁSÁNAK
SZEMPONTJAI A HELYSPECIFIKUS
FITOREMEDIÁCIÓBAN
Takács Tünde
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
e-mail: takacs@rissac.hu
Összefoglalás
A fitoremediációs eljárások a környezetkímélı biológiai helyreállítási módszerek közé tartoznak.
Hatékonyságukat - a helyreállított területek fenntarthatóságát, a növények életképességét, a
természetközeli állapotok elérését és a szukcessziós folyamatok sebességét – az irányított
mikorrhizáció jelentısen növelheti. A nehézfémszennyezést toleráló, a gazdanövényekkel kompatibilis
arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombatörzsek fitostabilizációs és fitoextrakciós célú alkalmazása
mellékhatások nélkül, a talajtermékenység megırzése mellett biztosíthatja a szennyezett
talajok kármentesítését. Jelen munkában az irodalmi adatok áttekintésén és saját kísérleti eredményeken
keresztül mutatom be az AM gombatörzsek szelekciójának lépéseit, valamint a növénygomba
párok kiválasztása során az adott helyhez igazított alkalmazást segítı szempontokat.
Summary
Phytoremedial methods belong to the eco-friendly, biological clean-up technologies. Their
efficiency can be significantly improved by targeted use of arbuscular mycorrhizal fungi
(AMF), resulting a longterm sustainability of the remediated fields, and an enhanced viability of
plants, furthermore accelerated rates of succession processes. The purposes can be achieved
more or less without side-effects and soil fertility is preserved by the application of heavy
metal-tolerant and compatible arbuscular mycorrhizal fungi for the site-specific phytostabilization
or phytoextraction. Present work reveals the steps of AMF selection and AMF-host
matching for target-oriented, site specific remediation by overview of the literature and with our
supplementary results.
Talajszennyezések és kezelési módok
A fitoremediáció során a szennyezett talajt, üledéket, szennyvízet és talajvizet vadonélı
és termesztett szárazföldi, vizi- vagy génsebészeti úton módosított növények felhasználásával
tisztítják meg (CHANEY et al., 1997; EPA, 2001). A fitoremediációs technológiák
elsısorban a mérsékelten szennyezett talajok kezelésére használhatók. A technológia
során nem feltétlenül kell az összes szennyezıt eltávolítani a szennyezett közegbıl, az
elsıdleges cél a szennyezık koncentrációjának határérték alá csökkentése, ahol a szenynyezés
kockázata már elfogadható (CUNNINGHAM, OW, 1996). A fitoremediáció sokféle
szerves és szervetlen szennyezés esetén in situ és ex situ is alkalmazható. A hagyományos
fizikai és kémiai talajtisztítási eljárásokhoz viszonyítva környezetkímélı és energiatakarékos
megoldás. A fitoremediáció további elınye, hogy kevés talajbolygatással és
másodlagos szennyezıdéssel jár, ezáltal a talajok szerkezete nem károsodik, biológiai
aktivítása és termékenysége megmarad. Kivitelezése, fenntartása olcsóbb és esztétiku-
261