Itt - Magyar Talajtani Társaság

Változó alföldi táj: a talaj-víz-növényzet kapcsolatrendszer vizsgálata ...
(Alopecurus pratensis) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Ezzel szemben a
sókedvelı fajok – pl. orvosi székfő (Matricaria chamomilla), hernyópázsit
(Beckmannia eruciformis) – száma és borításértéke lecsökkent (4. ábra). A vízrendezési
munkálatok, a területhasználat megváltozása és a klímaváltozás következményeként
egyre szélsıségesebb idıjárás együttesen vezethetett oda, hogy a puszta sziktelenedése
mind a talajtulajdonságok megváltozásában, mind a növényzet összetételének módosulásában
kimutatható.
3. ábra A kationok arányának változása a vizsgált idıszakban a Szabadkígyósi pusztán
4. ábra A növényfajok fajszáma és borításértékei a Szabadkígyósi pusztán
(A sótőrés (SB) fokozatai szerint megállapított csoportok: 0-1: a sókerülı és igen gyengén sós
talajok növényei; 2-5: a gyengén és mérsékelten sós talajok növényei; 6-9: az erısen sós talajok
növényei).
Borotai-legelı
A Duna-Tisza köze talajvíz-süllyedéssel leginkább érintett területeinek egyike Illancs
kistájunk, amelynek egykor üde élıhelyekkel borított deflációs laposai látványos
szárazodást mutatnak. A Borotai-legelıt a történeti térképek vízborította mélyedésként
ábrázolják (HIM, 1764–1787, HIM, 1806–1869, HIM, 1872–1887). A Kreybig-féle
„Átnézetes Talajismereti Térképsorozat” (KREYBIG, 1949) jelentıs részét szikes foltként
jelöli (5/a. ábra). Ma csak a mintaterület legmélyebb pontjain azonosíthatók a
szikes és lápi élıhelyek maradványai, a talajvízszint-süllyedés következtében ezek az
121