Itt - Magyar Talajtani Társaság

Anionos-, kationos-, és nemionos tenzidekkel módosított felülető talajminták ...
A karbonátos réti talaj kapilláris vízemelés vizsgálatai elıre nem várt eredményt
mutattak. Azt tapasztaljuk, hogy nagyobb mértékő a kapilláris emelkedés a tenzidekkel
kezelt talajokban, mint a kezeletlen mintában. Az eredményt leginkább a pórusátmérık
szőkülésével lehet összefüggésbe hozni. Ennek igazolását a nagy agyagtartalmú talajok
tenzidkezelése során bekövetkezı pórusméret-átrendezıdése adhatná. Feltételezésünk
igazolására azonban további vizsgálatok szükségesek.
A közepes réti szolonyec talajban a nagy kicserélhetı Na + tartalom (erısen kötött,
vastag hidrátburok) miatt gátolt a kapilláris vízemelés (DI GLÉRIA et al., 1957). A
tenzides kezelést követıen sem következett be lényeges változás a kontroll mintához
képest (a 24 órás mérésnél is 1 cm-en belüli értékeket olvastunk le).
Következtetések
A tenzidekkel kezelt és nem kezelt talajokkal végzett kapilláris vízemelés vizsgálatok
eredményei alapján arra a következtettünk, hogy lényegesen eltérı kapilláris vízemelés
csupán a homoktalaj esetében figyelhetı meg. A többi vizsgált talajban a humuszanyagok,
az agyagásványok és az egyéb talajalkotók, illetve a tenzidek adszorpciójára bekövetkezı
duzzadási-zsugorodási jelenségek következtében valószínősíthetı pórusméret-átrendezıdés
befolyásolhatta a kapilláris vízemelést.
További vizsgálatainkban a tenzidkoncentráció és a tenziddel kezelt agyagtartalom
és agyagásvány minıség hatásának vizsgálatát végezzük a talajoszlopok kapilláris
vízemelés magasságára. A víztartó- és vízvezetı-képesség mérésekkel kívánjuk a nagy
agyagtartalmú talajok tenzidek hatására bekövetkezı pórusméret átrendezıdését, szerkezetváltozását
tanulmányozni.
Irodalom
AGROTOPO (2002). Talajtérkép. MTA TAKI GIS Környezetinformatikai labor.
AMYX, J. W., BASS, D. M., WHITTING, R. L. (1960). Petroleum reservoir engineering. McGraw-
Hill, Toronto, 211-470.
ATTERBERG, A. (1908). Landw. Versstat. In DI GLÉRIA, J., KLIMES-SZMIK, A., DVORACSEK, M.
(szerk.) Talajfizika és talajkolloidika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 311.
ATKIN, R., CRAIG, V. S. J., WANLESS, E. J. S., BIGGS, A. (2003). The influence of chain length
and electrolyte on the adsorption kinetics of cationic surfactants at the silica–aqueous
solution interface. Colloid Interface Sci., 103, 219.
BALLENEGGER, R., DI GLÉRIA, J. (1962). Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mg. Kiadó,
Budapest.
BUZÁS, I. (1988). Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és
kémiai vizsgálati módszerei. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest.
BUZÁS, I. (1993). Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. A talaj fizikai, vízgazdálkodási
és ásványtani vizsgálata. Budapest, INDA 4231 Kiadó.
DE NOBILI, M., CONTIN, M., SENESI, N., MIANO, T. M. (1994). Humic Substances in the Global
Environment and Implications on Human Health. Elsevier Sci., Amsterdam, pp. 263.
DI GLÉRIA, J., DVORACSEK, M., KLIMES-SZMIK, A. (1957). Talajfizika és talajkolloidika. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
DOBOZY, O., BARTHA, B., NÁDASY, M. (1974). Talajok vízháztartásának szabályozása felületaktív
anyagokkal. Magyar Kémikusok Lapja, XIXX. évf., 2, 81.
JOHNSTON, C.T., TOMBÁCZ, E. (2002). Surface chemistry of soil minerals, Ch.2. In DIXON, J.B.,
SCHULZE, D.G. (eds.) Soil mineralogy with environmental applications. Soil Science
Society of America, Madison, Wisconsin, USA, 37-67.
397