Itt - Magyar Talajtani Társaság

Simon – Szabó – Varga – Uri – Bányácski – Balázsy
A fás szárú energianövények közül kiemelkedik a kosárfonó főz (Salix viminalis L.)
vagy „energiafőz”. A főz számára az 5,6-7,0 pH-jú talajok az optimálisak (BLASKÓ,
2008). A főz nem szereti az erısen savanyú kémhatású, kolloidokban szegény, rossz
vízgazdálkodású homoktalajokat. A főz 2-3 méteres szálvesszıi – termıre fordulás
után – akár évente betakaríthatóak (10-12 t/ha száraz vesszıhozammal számolhatunk)
(LENTI, KONDOR, 2008; LABRECQUE et al., 2003).
Homoktalajokon is ígéretes a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) termesztése, az
évenként betakarítható száraz vesszıhozam elérheti a 8-10 tonnát hektáronként. Az
energetikai célra termesztett akác rövid vágásfordulójú hasznosításra is alkalmas, mert
a betakarítás után intenzív tısarj és gyökérsarj képzıdés indul meg (KAPUSI, 1999).
Az olasznád (Arundo donax L.) a vízpartok és mocsarak jellegzetes növénye, amely
3-4 méter magasra is megnı, Délkelet-Európában elterjedt. Több országban, köztük
hazánkban is, dísznövényként termesztik. Kedveli a laza, homokos, vízzel jól ellátott
talajokat, de agyagos, szikes talajokon is megél. Szárazanyag-hozama öntözés nélkül is
elérheti a 10-20 tonnát hektáronként (BAKOSNÉ et al., 2004; SIMON et al., 2008ab).
A fenti energianövények ásványi táplálkozása, tápanyag-igénye, mikroelemfelvétele
csak részben ismert (KONDOR, VÁGVÖLGYI, 2009; LABRECQUE et al., 2003;
PULFORD, DICKINSON, 2006; SIMON, 2007; SIMON et al., 2008a, b, SIMON et al.,
2009b; SIMON, 2010; TANÁRKI, SIMON, 2008). Ezek a növényfajok akár 15-20 éven át
is egy helyben termeszthetık az energiaültetvényekben, ezért gondoskodnunk kell a
tápanyag-utánpótlásról. A kosárfonó főz a vesszık mellett nagytömegő zöld levélfelülettel
is rendelkezik, amely kifejlesztéséhez sok tápanyagot igényel (KONDOR,
VÁGVÖLGYI, 2009). Az energiafőz tápanyagigénye 1 tonna száraz vesszı elıállításához
a különbözı fajták esetén 5,3-7,5 kg N; 0,6-0,9 kg P 2 O 5 ; 1,8-3,0 kg K 2 O; 4,2-7,2
kg Ca és 0,4-0,7 kg Mg (LABRECQUE et al., 2003).
Kevéssé ismert, hogy a szennyvíztisztítás során keletkezı szennyvíziszap komposzt,
a szerves hulladékok szelektív győjtése során keletkezı biokomposzt, illetve a
nitrogén mőtrágyák milyen hatást gyakorolnak a kosárfonó főz, fehér akác és az olasznád
hozamára rövid, illetve hosszú távon. Kérdéses, hogy a fenti anyagok talajba juttatása
miként befolyásolja hosszú távon a betakarításra majd elégetésre kerülı hajtások
mikroelem-felvételét, illetve nehézfém-akkumulációját. Nem zárható ki az, hogy toxikus
elemek is akkumulálódnak a biomassza-erımővekben keletkezı hamuban. Munkánk
során a fenti kérdésekre kerestük a választ.
Vizsgálati anyag és módszer
Szabadföldi kísérlet kosárfonó főzzel
A kísérleti parcellákat a Nyíregyházi Fıiskola bemutatókertjében (mely a Nyíregyházán
a Westsik Vilmos utcával párhuzamosan található) mélyebb fekvéső területen alakítottuk
ki kanálisiszappal terített – ezért az átlagosnál nagyobb mésztartalommal és
pH-val rendelkezı – eltemetett barna erdıtalajon. A talaj Arany-féle kötöttségi száma
29, pH (KCl)-ja 7,7, humusztartalma 1,6%, összes karbonáttartalma 13,5%, AL-P 2 O 5
tartalma 271 mg/kg, AL-K 2 O tartalma 238 mg/kg 0-30 cm-es mélységben (SIMON,
2010). Az energianövények telepítése elıtt nem történt a kísérletekbe bevont parcellákon
tápanyagfeltöltı mőtrágyázás.
A rövid vágásfordulójú kosárfonó főz (Salix viminalis L. var. gigantea) ültetvény telepítését
2007 márciusában végeztük, a szaporítóanyagot a Szalka-Pig Kft. Mátészalka
biztosította. A kísérletbe bevont sorok 1 m szélesek és 10 méter hosszúak voltak. Két
422