Itt - Magyar Talajtani Társaság

Szalai et al.
hatás megváltozásának hatásáról (IMPELLITERITTERI, 2005; SZABÓ, SZABÓ, 2006;
SZABÓ et al., 2008) és az agyagásványokon végzett szorpciós kísérletek eredményeirıl
tudósító közlemények is könnyen fellelhetık (NÉMETH et al., 2005; SIPOS, 2006),
azonban a talajoldat redox viszonyainak és ehhez kapcsolódóan vastartalmának változásáról
alig találunk forrást.
Természeti adottságai okán, Magyarországon a vas mobilizációja terepi körülmények
között elsısorban az oxidációs-redukciós viszonyok változásával kapcsolatban,
réti és láptalajokban tanulmányozható. A talaj redoxpotenciáljának dinamikájáról a
szakirodalmi források egymásnak ellentmondanak. Laboratóriumi „batch scale” kísérletekben
rendszeresen jelentıs, akár +400 mV és -400 mV közötti napi ingadozásokat
is leírtak (WIESSNER et al., 2005), vannak akik terepi viszonyok között is hasonló jelenségrıl
tudósítanak (DUSEK et al., 2005). Ezzel ellentétben vannak olyan források is,
melyek a talajok redox viszonyainak inkább évszakos dinamikáját figyelték meg
(SZALAI et al., 2010). A talaj redox és kémhatás viszonyait a magasabbrendő növények
(WEISS et al., 2005.) és a talajmikrobák jelentısen befolyásolják (NEBAUER et al.,
2008). A szakirodalomban az élıvilág és a talajok, valamint az üledékek redox viszonyainak
kapcsolatát fıleg a mikrobiális organizmusokkal kapcsolatban tanulmányozták
(GAMBRELL, 1994.; GUO et al., 1998). Az irodalmi adatok igencsak megoszlanak a
tekintetben, hogy a vas mobilizációja, ill. a kicsapódás milyen sebességgel megy végbe,
azaz van-e az Eh-nak napszakos ingadozása, és ha igen, azt miként követi a talajoldat
vas és DOC tartalma (WIESSNER et al., 2005). Az egymásnak ellentmondó eredmények
feltételezhetıen az eltérı módszertannak (laboratóriumi vs. terepi), az eltérı idıskálának
és az eltérı geomédiának egyaránt betudhatóak. Jelen közleményben erre a
kérdésre kerestük a választ, úgy, hogy egy kutatócsoport két különbözı mintaterületen,
napos és órás felbontású méréseit hasonlítottuk össze.
Anyag és módszer
Vizsgálatainkat a Tolnai-dombság területén az É-D csapásirányú Szabadszántók völgyben
egy felvízi mocsárréten és Ceglédbercel ceglédi határában, a Gerjét kísérı lápi dinamikát
mutató vizes élıhelyen végeztük (1. ábra). A szabadszántóki völgytalp csakúgy, mint a
ceglédberceli mocsár és láprét talajai a legszárazabb idıszakokban is vízzel telítettek.
1. ábra A mintaterületek elhelyezkedése Magyarországon
168