02.01.2015 Views

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Egy Sopron környéki szelvény recens- és plaeotalajának bemutatása<br />

csernozjomokra jellemzı humuszdinamika és állati keverı hatás a szintek között hiányzik.<br />

A mész különbözıségét a kilúgozás, de akár eltérı szubsztrátumok rétegzettsége,<br />

a szintek idıben elkülönülı fejlıdése is okozhatja, vagy lehet posztgenetikus folyamat<br />

eredménye. Mindhárom szint lösz jellegő alapkızettel jellemezhetı, az agyagvándorlás<br />

nem a paleotalaj idejében, hanem posztgenetikusan jelent meg a szelvényben.<br />

Az igazán tetten érhetı talajképzıdési folyamat tehát a humuszosodás,<br />

Laboratóriumi talajvizsgálati eredmények<br />

Az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb talajvizsgálati eredményeket.<br />

Minta jele<br />

1. táblázat A feltárt talajszelvény alapvizsgálati értékei<br />

Mintavétel<br />

mélysége<br />

(cm)<br />

K A pH(H 2 O) pH(KCl) CaCO 3 %<br />

Összes só<br />

%<br />

A 1 0-8 54 5,6 5,2 0 < 0,02<br />

A 3 8-30 32 4,3 3,5 0 < 0,02<br />

B 1 30-80 56 4,8 3,8 0 < 0,02<br />

B 2 /IIA 80-100 47 5,6 4,5 0 < 0,02<br />

IIA 1 100-140 43 7,8 7,3 6 < 0,02<br />

IIA 140-190 44 7,8 7,4 12 < 0,02<br />

IIAC 190-226 46 7,9 7,4 12 < 0,02<br />

2. táblázat A feltárt talajszelvény tápanyagtartalma és mechanikai összetétele<br />

Minta jele H%<br />

Szerves AL-P 2 O 5 AL-K 2 O<br />

Mechanikai<br />

anyag % mg/kg mg/kg H% / I% / A%<br />

A 1 7,2 10,07 51 228 71,9 / 15,0 / 13,1<br />

A 3 1,0 2,85 13 96 64,5 / 17,8 / 17,7<br />

B 1 0,7 3,65 16 246 16,4 / 43,3 / 40,3<br />

B 2 /IIA 0,7 3,84 30 296 19,0 / 40,2 / 40,8<br />

IIA 1 1,2 4,14 9 239 21,4 / 44,5 / 34,1<br />

IIA 1,1 5,93 27 287 29,9 / 37,5 / 32,6<br />

IIAC 1,0 5,75 51 281 21,9 / 43,5 / 34,6<br />

A talaj kémhatása jól jellemzi az agyagbemosódásos barna erdıtalajokat, a pH-profil<br />

klasszikusnak nevezhetı. A humuszos feltalajban a humuszkolloidok nagy<br />

pufferképességének köszönhetıen a pH-érték magasabb (pH 5,6), mint az alatta fekvı kilúgozási<br />

szintben (pH 4,3). Ezt követıen a B-szintben már a felhalmozódás következik be,<br />

ezért a pH-emelkedik 4,8-ra, majd 5,6-ra. Az eltemetett, szénsavas meszet tartalmazó humuszos<br />

IIA 1 -szintben pedig végig 7,8-7,9 lesz a vizes pH. A KCl-os pH-értékek ugyanezt a<br />

tendenciát mutatják. A szénsavas mész elıször 100 cm alatt jelenik meg, mivel a feltalajon<br />

található lösz teljes egészében átalakult barna erdıtalajjá, ezért teljes mértékben ki is lúgozódott.<br />

A szénsavas mész mennyisége 6-12 % között az eltemetett szintek talajában. Ez közel<br />

megegyezik a lösz átlagos mésztartalmával. Összes-só mennyisége 0,02% alatt marad, ezért a<br />

pH sem lép 8,5 fölé. A humusztartalom a felsı humusz-felhalmozódási szintben (A 1 -szint)<br />

magas, 7,2 %, jól mutatja a terresztrikus erdei ökoszisztémák szerves anyag képzıdését. A<br />

kilúgozási szintben azonban mennyisége jelentısen lecsökken, megszőnik az intenzív<br />

bioturbáció, ezért a humusz mennyisége csak 1,0 %. A B-szintben tovább csökken a mennyisége,<br />

majd az eltemetett humuszos szintekben (IIA 1 - és IIA-szintek) ismét nı. 100 cm alatt<br />

azonban többé-kevésbé egységesnek tekinthetı a humusz mennyisége, mivel 1,0-1,2 % között<br />

változik. A könnyen felvehetı foszfortartalomra jellemzı, hogy a felsı, humuszban gaz-<br />

153

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!