Itt - Magyar Talajtani Társaság

Simon – Szabó – Varga – Uri – Bányácski – Balázsy
szignifikáns különbségekrıl nem beszélhetünk, viszont egyértelmően megfigyelhetı,
hogy az egy hajtásra vetített légszáraz hozam a szennyvíziszap kijuttatás utáni második
évben már közel azonos a kontrolléval. A másodszori betakarításkor a légszáraz levelek
aktuális nedvességtartalma 11-13%, a légszáraz hajtásoké 21-35% volt.
Hajtások légszáraz tömege
(g / db)
160
140
120
100
80
60
40
Kontroll
50 t/ha szennyvíziszap komposzt
100 t/ha szennyvíziszap komposzt
47,5
60,9
42,6
102
94,9
105
20
0
2008 2009
3. ábra Települési szennyvíziszap komposzt hatása az olasznád hajtásainak légszáraz tömegére
a betakarításkor (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, 2008-2009)
A 4. ábrán két nitrogénmőtrágya (ammónium-nitrát, illetve mészammon-salétrom azaz
pétisó) hatását mutatjuk be a fehér akác hozamára és nedvességtartalmára a betakarításkor.
Az elsı év hozamadatai alapján kijelenthetı, hogy a fehér akác reagált a nitrogénmőtrágya
kijuttatásra, a betakarított hajtások nedves és száraz hozama egyaránt megemelkedett.
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
Hozam (t/ha) Nedvességtartalom (%)
37,3
37,3
35,5
9,18
7,45
6,24
Kontroll Ammónium-nitrát (300 kg/ha) Pétisó (300 kg/ha)
4. ábra Nitrogénmőtrágyák hatása a fehér akác hajtásainak nedves hozamára és nedvességtartalmára
a betakarításkor (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, 2009).
Az 1. táblázatban a szennyvíziszappal kezelt talaj és a rajta termesztett kosárfonó
főz leveleinek Cd-, Cu- és Zn-tartalmát mutatjuk be a kezelés évében.
A települési szennyvíziszapok jelentıs nehézfémtartalma is okozhat hozam csökkenést.
Esetünkben ennek közvetlen hatása gyakorlatilag kizárható, mivel sem a talajban,
sem pedig a növények levelében nem emelkedett meg szignifikánsan egyik nehézfém
mennyisége sem a szennyvíziszap kijuttatás hatására. A Salix fajok az átlagosnál több
kadmiumot és cinket szállítanak fel a hajtásaikba a szennyezett talajokból (PULFORD,
426