02.01.2015 Views

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Illés – Nyéki – Szabó – Szıllısi – Nagy<br />

és környezet kímélı tápanyag-utánpótlási stratégiája megköveteli a rendszeres talajvizsgálatokat,<br />

amelyek segítenek a termıhelyen uralkodó tápanyag ellátottsági viszonyok<br />

feltérképezésében. Szakszerő, nem hagyományos elven mőködı tápanyag utánpótlás<br />

csak rendszeres talajvizsgálatok eredményeinek kiértékelése alapján történhet.<br />

A hazai szakirodalom csak igen szőkös a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlásával<br />

kapcsolatban, TERTS, PAPP, SZŐCS és NAGY munkássága említhetı. Még kevesebb az<br />

egyes termesztési módok közötti összehasonlító munka, bár a téma aktualitását az<br />

élénk nemzetközi publikációs tevékenység is indokolja (PERYEA, et al., 2008; RIGBY,<br />

CÁDERES, 2001; SCHUPP 2004; GLOVER, et al., 2000; LESTER, 2006; WORTHINGTON,<br />

2001). Továbbá a termesztési mód döntıen befolyásolja a tápanyagpótlás gyakorlatát<br />

és ezen keresztül a kialakuló termés nagyságát és minıségét (NAGY et al., 2010).<br />

A válság okozta pénzügyi instabilitás, a romló piaci értékesítési lehetıségek, a mőtrágyaárak<br />

emelkedése mind, mind abba az irányba kényszeríti a gazdálkodót, hogy<br />

„költségkímélés” címszó alatt elhagyja a rendszeres talaj- és növényanalízisen alapuló<br />

tápanyagpótlást és azt „ad hoc” módon hagyomány és korábbi tapasztalatok alapján<br />

„szemre” végezze. Ez tovább fokozza a termelı versenyképtelenségét és lemaradást<br />

eredményez. Éppen ezért vizsgálataink elsıdleges célja, hogy újabb információkkal,<br />

adatokkal egészítsük ki a szakterület szőkös ismeretanyagát, ezzel segítve a gazdálkodókat<br />

döntéseik meghozásában, és ösztönözzük ıket arra, hogy a minıségi gyümölcstermesztés<br />

irányába mozduljanak el.<br />

Vizsgálati anyag és módszer<br />

A kísérleti terület bemutatása<br />

A vizsgálati területek a szabolcs-szatmár-bereg megyei Csengerben találhatóak. A<br />

terület talajának típusa erıssen kötött, humuszban gazdag vályogtalaj. A hagyományos<br />

módon mővelt Idared fajta telepítése 1986-ban történt, 5x3 méteres térállásban. Alanya<br />

MM106. Az integrált Idared gyümölcsös telepítési éve 1995 térállása 4x1,2 m, alanya<br />

M9. Ez a mővelési forma a gyenge növekedéső M9-es alanynak köszönhetıen már<br />

támrendszert igényel. Az integrált gyümölcsös öntözhetı.<br />

A vizsgált, két különbözı alanyon lévı azonos Idared fajta fenológiájában eltérés<br />

nem mutatkozott.<br />

Mérések<br />

A vizsgálatban a talaj mikro,- makro elem taralmát illetve a levelek mikro,- makro elem<br />

tartalmát mértük. A vizsgálatban a 2006-os és 2009-es talajvizsgálati eredményeket illetve<br />

a 2009-es és 2010-es nyári levélminta eredményeket használtuk fel. Talajvizsgálat<br />

esetén mindkét területen 5-5 különbözı mintavételi pontról vettünk mintát a 0-30 cm-es<br />

talajrétegbıl, 30-60 cm-es talajrétegbıl és ezen pontok mintáinak átlagából képeztük a<br />

területre jellemzı átlagmintát. Levélanalízis tekintetében a vizsgálatra a levélmintákat jól<br />

megvilágított lombkoronából, egészséges hajtások végétıl számított 4.-6. leveleket szedtük<br />

le vállmagasságban, levélnyéllel együtt a gyümölcsös különbözı részein (NAGY.<br />

2009). Ezek mellett az egyes területek hozam adatait is összevetettük. A laboratóriumi<br />

vizsgálatokat az akreditált SGS Hungaria Kft. és UIS Ungarn Kft. laborjaiban végeztük.<br />

A vizsgált területek kezelései<br />

Mind a hagyományos, mind az integrált terület többször kapott szervestrágyát, A<br />

szervestrágya mellett mésziszappal és minden évben mőtrágyával kezeltük. A minıségi<br />

372

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!