Itt - Magyar Talajtani Társaság

Energianövények hozamának és toxikuselem-felvételének vizsgálata
70
60
50
40
41,7
47,2
55,3
Kontroll
50 t/ha szennyvíziszap komposzt
100 t/ha szennyvíziszap komposzt
51,4
52,1
52,4
30
20
10
14,6 13,8
11,8
14,2
10,9
7,5
0
2008 - hozam (t/ha) 2008 -
nedvességtartalom (%)
2009 - hozam (t/ha) 2009 -
nedvességtartalom (%)
1. ábra Települési szennyvíziszap komposzt hatása a kosárfonó főz nedves szálvesszı hozamára
és a vesszık nedvességtartalmára a betakarításkor (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, 2008-2009)
A 2. ábrán a települési biokomposzt hatását mutatjuk be a kosárfonó főz betakarításkor
mért nedves szálvesszı hozamára és a vesszık aktuális nedvességtartalmára.
70
Kontroll
50 t/ha biokomposzt
100 t/ha biokomposzt
60
50
40
41,7
49,3
48,6
51,4 51,5
51,3
30
20
10
14,6
11,9
15,0
14,2
8,5
21,0
0
2008 - hozam (t/ha) 2008 -
nedvességtartalom (%)
2009 - hozam (t/ha) 2009 -
nedvességtartalom (%)
2. ábra Települési biokomposzt hatása a kosárfonó főz nedves szálvesszı hozamára és a veszszık
nedvességtartalmára a betakarításkor (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, 2008-2009)
Ez esetben már árnyaltabb a kép, a biokomposzt nem gyakorolt minden esetben gátló
hatást a növények fejlıdésére, sıt a 2. évben a nagyobb 100 t/ha-os dózissal kezelt
parcellákon már jelentıs hozamnövekedést figyeltünk meg. Mindez a biokomposzt
fokozatos ásványosodásának tulajdonítható, mely többlet tápanyagot biztosított a növények
fejlıdéséhez.
A 3. ábrán a települési szennyvíziszap komposzt hatását szemléltetjük az olasznád
hajtásainak légszáraz átlagtömegére a betakarításkor. Az adatokból megállapítható,
hogy az olasznád a főznél jobban tőrte a kijuttatás utáni elsı és második évben egyaránt a
nagy szennyvíziszap komposzt dózisokat. Az adatok nagy szórása miatt statisztikailag
425