Itt - Magyar Talajtani Társaság

Nagy – Sipos – Sándor – Nyéki – Szabó
Az AL-kivonat alapján a talaj foszfor ellátottsága a felsı húsz centiméterben közepes,
a mélységgel mennyisége azonban jelentısen csökken. Hasonló megállapítás tehetı
az AL-oldható kálium esetén is.
A 0,01M CaCl 2 oldható szervetlen nitrogén frakciók közül a nitrát frakció a domináns,
míg az ammónium mennyisége elhanyagolható. Méréseink alapján a könnyen
oldható szerves nitrogén frakció mennyisége azonban összevethetı a nitrát-nitrogén
tartalommal. Ez utóbbi nitrogén frakció mennyisége kisebb változatosságot mutat a
rétegek között, mint a szervetlen formáké.
A korábbi talajvizsgálati eredmények értékelése
Talajanalitikai eredményeink rámutattak, hogy az alkalmazott talajtakaró anyagok
hatásukat tekintve több kategóriába sorolhatók. A trágyás kezelések növelték leghatékonyabban
a felvehetı N-frakciók ill. foszfor és kálium mennyiségét a vizsgált talajrétegekben.
A szalmatakarás és mulcsozás mérsékeltebb, míg a fóliatakarás a legkisebb
mértékő tápanyagnövelı hatást okozta. A kezelések közti eltérés csak a hatások mértékében
és a talajmélység függvényében mutatkozott. A felületre történı kijuttatás valamint
bomlási folyamatok miatt - a talajtípustól függıen – viszonylag kismértékő volt a
vertikális hatás.
Eredményeink alapján különbség tehetı a tápanyagot is szolgáltató kezelések (szerves
trágyás takarás), a tápanyagokat csekély mértékben szolgáltató (szalmatakarás,
mulcsozás) kezelések és a tápanyagokat nem szolgáltató (fóliaborítás) kezelések hatásai
között.
B) A kísérlet hatása a fák tápanyag-felvételére (növényanalitikai eredmények)
Kísérletünkben kíváncsiak voltunk, hogy az alkalmazott kezelések befolyásolják-e és
milyen mértékben a fák által felvett tápelemek mennyiségeit
A kapott levéldiagnosztikai adatok a 3. táblázatban láthatók. A táblázat adataiból
megállapítható, hogy a kontrollhoz képest a fóliás kezelés kivételével mindegyik kezelés
szignifikánsan növelte a levél N-tartalmát. Legjelentısebb hatást a trágyás kezelések
mutattak (3. táblázat).
Érdekes módon a kezelések többségében a levelek P-tartalma elmaradt a kontrolléhoz
képest, míg a K-tartalmuk csak a trágyát tartalmazó kezelésekben érte el illetve
haladta meg a kontrollkezelésnél mért értéket (3. táblázat).
Eredményeink alapján a kezelések a levél Ca-, és S-tartalmát szignifikánsan növelték,
míg a levelek Mg-tartalma a szalmás és marhatrágyás kezelést kivéve szintén szignifikánsan
nıtt.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az alkalmazott különbözı talajtakaró anyagok
a fák tápanyagfelvételét befolyásolták, így hatásuk nemcsak a talaj tápanyagkészletének
megváltozásában érhetı tetten. Adatainkból következtetésként levonható, hogy a
kezeléshatásban a talajanalitikai eredmények során tapasztalt differenciált tápanyagszolgáltatási
tulajdonság a növényanalízis eredményeiben szintén tükrözıdött, de konzekvensen
a kezelések hatása nem mindig volt egyértelmő.
A kapott összefüggésekben és a szakirodalmi adatokban - némely kontextusban -
mutatkozó inkonzekvencia rámutat a kezeléshatások mértékét és irányát befolyásoló
számos egyéb tényezı (talajadottságok, évjárathatás, ültetvény kondíció) jelentıségére
és kezelésmódosító néha elfedı hatására.
Ezek tisztázására további vizsgálatok szükségesek.
402