Itt - Magyar Talajtani Társaság

Arbuszkuláris mikorrhiza gomba oltóanyagok elıállításának szempontjai ...
Az elıvizsgálatok szükségessége, szennyezett területek AM gombaközösségének
vizsgálata
Egy hatékony fitoremediációs technológia kialakításához a bennszülött AMF közösség
diverzitására és fertızıképességére irányuló, alkalmazást megelızı és utóvizsgálatok
is szükségesek (DODD, THOMPSON, 1994). Bizonyos esetekben az AM gomba közösség
pótlására mindenképpen szükség van. Különösen nagy jelentıséggel bír az AMF
oltás fémekkel terhelt külfejtéső szén- vagy ércbányászat esetén, ahol a tevékenység
következtében a növényvegetáció és a mikróbák közössége is megsemmisülhet. A
potenciálisan toxikus fémek feldúsulása mellett a talaj szerkezete is megváltozhat és
például annak tömörödése következtében csökkenhet a vízáteresztı képessége. A meddık
felszínre kerülésével csökken a felvehetı tápanyagok mennnyisége és a növények
számára az AMF jelenléte a túlélést biztosíthatja (LEUNG et al., 2007). Alkalmazás
szempontjából a leghatékonyabb lehet a helyi körülményekhez alkalmazkodott vagy
hasonló tulajdonságokkal rendelkezı AMF fajok használata. A potenciálisan alkalmazható
AMF fajok izolálása érdekében különösen fontos a tartós szennyezésnek kitett
talajok AM gomba közösségének átfogó vizsgálata (GAUR, ADHOLEYA, 2004).
A hosszútávú nehézfémszennyezés hatását az AM gombák diverzitására és
abundanciájára az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet nagyhörcsöki kísérleti
telepén, az 1991-ben beállított (KÁDÁR, 1995) nehézfémterheléses tartamkísérletben
végeztük (TAKÁCS et al., 2000). A szennyezés 7. és 8. évében, Cd, Ni és Zn fémekkel
szennyezett (30, 90, 270 mg kg -1 ) és kontroll talajokból a Glomus (Sclerocystis) sinuosa,
a Gl. claroideum, a Glomus sp. a Gl. mosseae, a Gl. constrictum és a Gl. microcarpum
fajokat mutattuk ki. Vizsgálataink során kétféle kontrollt használtunk, egy bolygatás
mentes természetes ökoszisztéma és egy agrár ökoszisztéma trágyázott, mővelés alatt
álló talajait. A bolygatott területek talajaiból kevesebb AM gombafaj volt kimutatható,
mint a természetes ökoszisztémát reprezentáló talajmintákból. Az AM gombák fajgazdagságát
és a mennyiségi elıfordulásukat (abundanciáját) a toxikus elemek talajbeni
jelenléte azok típusától és felvehetıségétıl függıen tovább csökkentette. A leggyakoribb
AM gombafajnak a Gl. sinuosa, és a Gl. claroideum bizonyultak. A legalacsonyabb fajszámot
a kadmiummal szennyezett talajokon találtuk. A Gl. sinuosa és a Gl. mosseae
fajok túléléséhez hozzájárul, hogy azok spóráit sőrő hifabevonat fedi, ami egyrészt mechanikai
védelmet biztosít, másrészt a toxikus anyagokszőrıjeként is mőködik.
Peridiumos termıtestképzı tulajdonságuk ezért kompetíciós elıny lehet (TAKÁCS et al.,
2000). A Gl. mosseae, Gl. sinuosa és Gl. claroideum fajokat a késıbbiekben izoláltuk és
további kísérletekben törzseik fémtoleranciáját igazoltuk és sikeresen alkalmaztuk
fitoremediációs célból szabadföldön (TAKÁCS et al., 2008; VÖRÖS, TAKÁCS, 2001).
Nehézfémszennyezéshez adaptálódott és nem adaptálódott AM gombafajok öszszehasonlító
vizsgálatai
A fémterheléshez adaptálódott és nem adaptálódott AM gombák fémfelvételre gyakorolt
hatását angolperje gazdanövényen, Cd, Zn és Ni terhelt talajokban (30, 90, 270 mg
kg -1 ) vizsgáltuk (TAKÁCS et al., 2001). A nagyhörcsöki bolygatatlan talajokból származó
és a fémszennyezéshez adaptálódott AM gombák gyökérkolonizációs tulajdonságainak
alakulása a szennyezı fémtıl függıen eltérı tendenciát mutatott. Az adaptált
gombákkal oltott növények gyökerében a szennyezés növekedésével, a szimbiózis
mőködıképességére utaló arbuszkuláltság nıtt.
265