Itt - Magyar Talajtani Társaság

Biogáz fermentlé precíziós mezıgazdasági újrahasznosítási rendszerének ...
2. ábra A vizsgálati terület talajtípusai
Az alacsony és széles fermentorokból álló üzemtípust a vegyes összetételő és nem
homogén alapanyagot feldolgozó biogáz üzemekhez fejlesztették ki. A vizsgált üzem egy
olyan ma még hazánkban kevésbé elterjedt korszerő többfunkciós rendszer, amely melléktermékek
és ártalmatlanított veszélyes hulladékok (állati hulla, vágóhídi melléktermék)
szállítási és elıkészítési feladatait végzi. A nyírbátori üzemben legnagyobb arányban
állati hulladékot (39%), trágyát (29%), emellett növényi fıterméket (13%) és növényi
hulladékot (19%) hasznosítanak. Az így elıállított biogáz célja részben gázmotorokkal
végzett áramtermelés, részben vágóhídi hı hasznosítás, amelyet végül a keletkezı
biofermentlé elhelyezése zár le. Az üzem fermentlé elhelyezı területei azonban az EU
Nitrát direktíva szerint nitrát kimosódásra hajlamos, döntıen homok illetve homokos
vályog talajok így a 170 kg/ha engedélyezett összes hatóanyagtartalmat hagyományos
agrotechnológiákkal nehéz ellenırizni és betartani (MAKÁDI et al., 2007). A biofermentlé
precíziós mezıgazdasági elhelyezésnek elıkészítése során nagyfelbontású digitális adatbázist
készítettünk. Ez tartalmazta a terület digitális domborzati modelljét, valamennyi
mőszaki objektum geodéziai felmérését, a területrıl készült őr és légifelvételeket. Részletes
talajmintavételezés alapján készült el az elhelyezı terület talajtani térképe, amely
tartalmazta a talajok szerves anyag, pH, makro-mikro tápanyagellátottság viszonyait,
vízgazdálkodási tulajdonságait. A területen sekély mélységő monitoring kút adatai alapján
került elemzésre a nitrát és egyéb potenciális szennyezı anyag folyamatos értékelése.
Szintén mértük a kutak vízszintjét a talajvízszennyezés elkerülése érdekében. A cég növénytermesztési
szakemberei éves tápanyagmérleg alapján számították ki a területre
kihelyezhetı fermentlé mennyiségét, figyelembe véve a tervezett növény éves tápanyagigényét
és a talaj tápanyagszolgáltató képességét.
271