Itt - Magyar Talajtani Társaság

Kotroczó – Veres – Fekete – Krakomperger – Vasenszki – Tóth
pH
pH (H2O)
7,00
6,00
5,00
4,00
3,00
2,00
1,00
0,00
K DA NA
3. ábra. A talaj pH értékei a fenti évek tavaszi mérései alapján
(kezelésenként 6-6 minta átlaga)
A kezelésektıl függetlenül évenként közel azonos talajnedvesség értékeket mértünk.
A DA és a NA parcellák talajának nedvességtartalma nem különbözött lényegesen
a K-tól (4. ábra).
A kezelések közötti hasonló talajnedvesség értékek a vegetációs periódus kezdetére
jellemzıen, a hóolvadásból és a sok csapadékból adódnak. A talajnedvesség és a CO2-
kibocsátás közötti összefüggéssel számos irodalomban foglalkoznak, az eredmények
azonban eltérıek. Síkfıkúton kezelésenként nézve a talaj nedvességtartalma és a talajlégzés
között azonban nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. Az erdıben az éves csapadékmennyiség
a sokévi átlagnak megfelelıen alakult, és több irodalom is azt erısíti meg,
hogy a talajnedvesség csak extrém esetekben gyakorol hatást a talajlégzésre.
Talajnedvesség
2003
2005
2010
226
Talajnedvesség (v/v%)
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
K DA NA
4. ábra A talaj nedvességtartalma a fenti évek tavaszi mérései alapján
(kezelésenként 6-6 minta átlaga)
SULZMAN et al. (2005) vizsgálataik során a talajlégzés és a talajnedvesség között
szintén nem találtak szignifikáns kapcsolatot kivéve, ha a víztartalom extrém (a biológiai
aktivitás vagy a fizikai diffúzió limitált). BOWDEN et al. (1998) szintén azt tapasztalta
laboratóriumban inkubált erdei talajok esetében, hogy alacsonyabb a CO 2 kibocsátás,
ha túl magas vagy túl alacsony a nedvességtartalom.
Az általunk vizsgált területen a megnövelt föld feletti szerves anyag produkció a várakozásainkkal
ellentétben nem eredményezte a CO 2 kiáramlás fokozódását. Ezzel
ellentétben a szerves anyag megvonás (csökkenı avarinput) a teljes talajlégzés csökkenését
okozta. Irodalmi adatok alapján a heterotróf légzésbıl származó CO 2 kibocsátásnövekedés
ugyan okozhat pozitív visszacsatolást a klímaváltozásra a talajban található
szén meglehetısen hosszú tartózkodási ideje miatt, azonban ha az abiotikus faktorok
(legfıképp a talajnedvesség) nem változnak extrém határok között, akkor nincs jelentıs
befolyásoló hatásuk a talajlégzés intenzitására.
2002
2005
2010