Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

csavart 128
csecsvaj
csavart in Csavart vesszőÝ: 〈kosárfonásban:〉
a hossztengelye körül megforgatott
vessző.
csavarvetés csavarvetís fn A csipkeverés
egyik alapmotívuma, egészverések sorozatából
áll.
csávásdézsa csávázsdízsa fn Mosléktartó
edény.
csáváshordó csáváshordó² fn Mosléktartó
hordó.
csávásvedér csávásveder, ~ fn Moslékosvödör.
A csávásvederrel mertík ki a dízsábul a
moslíkot, és evvel vittík a disznó²nak.
csáváz ~ i 1. Elvetendő magot rézgálic oldatban
fertőtlenít. Az üszög ellen ~ni kelletett.
2. 〈Tímár〉 bőrt meszes oldattal kezel.
csávázás ∼ fn 1. Az elvetendő mag fertőtlenítése.
2. 〈Tímármesterségben:〉 bőrnek meszes
oldattal történő kezelése. Ö: mag~.
csávázólé csávázó²lé fn 〈Szőrmekikészítésnél:〉
csávázásra használt vegyszer. A bűrök
ezután a csávázó²lébe kerülnek ahon a rajta
található² zsírok feloldó²dnak.
csaviszka ~ fn 1. Hitvány, rossz bor, lőre.
2. 〈Ételre vonatkoztatva:〉 kotyvalék.
csávó csávó² fn Vályogvetéssel, tapasztással
foglalkozó cigány. A csávó² vájogvetőÝ
mek tapasztó²s cigány vó²t, a tanyákat jártak
tapasztani sorba.
cseber ~ fn 1. 〈Főleg víztárolásra használt〉
nagyobb dézsaszerű faedény. A ~be a
bor nem melegedet meg. 2. Nagyméretű favödör.
A hortobágyi gujakútnál ~ vó²t, én láttam
szememmel is a csebret. 3. 〈Régi űrmértékként:〉
vmiből annyi, amennyi egy ilyen
edénybe belefér. 4. Fonálfehérítéshez, csergefestéshez,
ill. bőrkikészítéshez használt hasonló
edény. 5. 〈Kőműveseknél:〉 a habarcsfelvonóval
alkalmazott henger alakú kb. 100–
150 literes tartály. Sz: Esik, mintha ~bül öntenék:
nagyon esik. Cseberbül vederbe: egyik
bajból (v. kellemetlen helyzetből) a másikba
jut. Ez onnan ered, hogy mikor mán kevés
vó²t a ~ ajján, akkor beleöntöttík a vizet vagy
a cserlét a vedérbe. Nr: “Hortobágyi gujáslegíny,
gujakúdba eset szegíny. Szomjan ma-
ratt a gujája, megitattya a babája. Megitatná,
de nem meri, mert a ~ nehéz neki.” (Nd.)
cseberbelépő cseberbelípőÝ fn Hibás járású
ló, amelyik a hátulsó lábát a kelleténél
jobban emeli.
csebogár ~ fn Cserebogár. Nr: Csebogár,
~, sárga ~ ! (Nd.)
csecs ~ fn 1. A tőgy elvékonyodó vége. 2.
Női mell. Odaaggya a ~it: 〈csecsemőt〉 szoptat.
3. A vizeskorsó fülének felső részén levő
szopóka. Sz: Kiesett a ~ a szájábúl: vmi jótól
elesett. Nacs ~ eset ki a szájábúl: ua.
csecsbimbó csedzsbimbó² fn Női mellbimbó.
csecsebimbója csecsebimbó²ja fn Csecsbimbó.
csecsemőszáradás csecsemőÝszáradás fn
(rég) Vízvesztéssel járó betegség.
csecsemőszárazság csecsemőÝszárasság
fn (rég) Csecsemőszáradás.
csecserész ~, csöcsörész i 〈Férfi〉 nő mellét
fogdossa.
csecseréz csicseréz i Csecserész.
csecses ~ mn Fejlett mellű 〈nő〉.
csecsesbádog csecsezsbádog fn Kb. 8 liter
űrtartalmú bádoglemezből való edény, fülén
szopókával.
csecses-faros ~ mn Nagy mellű, széles
csipőjű 〈nő〉. A naty hátúsó² farú nőÝre montuk,
hoty ~.
csecseskorsó csecseskorsó² fn Szűk nyakú,
szopókás fülű cserépkorsó.
csecsfog ~ fn Tejfog. A kizsgyerek azír
nyűgös, mert jön a ~a.
csecsrák ~ fn Emlőrák.
csecsszívó csecsszívó² fn A női mellből a
tejet kiszívó gumiszerű eszköz. A csecsszívó²
valami gumizs dolog, feltettík a csedzsbimbó²ra,
oszt szíjta a gumi.
csecsszopó csecsszopó² fn Csecsemő.
csecstej csecstej fn 1. Anyatej. 2. A tehén
ellése utáni első rocska tej, fecstej. A ~et
kifejtík, oszt megitatták a tehénnel.
csecsű Ö: juh~, kecske~.
csecsvaj ~ fn (rég) 〈Népi gyógyszernévként:〉
Ungeuntum emolliens.