Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

holdas 359
holtig-halálig
holdas hó²ldas mn 1. Olyan 〈ló, szarvasmarha
v. juh〉, amelynek a homlokán egy
v. több fehér folt van. 2. Olyan 〈ló〉, amelynek
hosszú fehér csík van a homlokától az orráig.
holdfogyta hó²tfotyta fn A hold fogyása,
ill. ennek ideje. Sz: Hó²tfotytán született: élhetetlen,
gyámoltalan ember.
holdjárás hó²djárás fn Kb. 28 nap, amely
alatt a Hold egyszer megkerüli a Földet, holdhónap.
holdszámra hó²tszámra hsz A jelzett
egységenként, holdanként. Summába tengerit
törtek jobban vaty kapáltak is, pízír csinálták
hó²tszámra, aratni meg ríszibe arattak.
holdvilág hó²dvilág fn Sz: Ojan sápatt,
mint a hó²dvilág: nagyon sápadt.
holdvilágfejű hó²dvilákfejű mn (gúny)
Kopasz, kerek fejű 〈gyerek v. felnőtt férfi〉.
hólé hó²lé fn Nr: Tiszta fehír születíse,
sáros, lucskos temetíse, mi az?: 〈a hólé találós
kérdése〉.
holker ~ fn 〈Mézeskalácsosoknál: vésőtípus.〉
holland mn Hollan tűzís: 〈csipkeverőknél:〉
a szélcsipke textilre való feldolgozását
megkönnyítő technikai művelet, amely az
erezve tűzéstől annyiban különbözik, hogy a
minta széléhez kapcsolódik még egy párral
készült szövés csík.
hollandi ~ fn Feketetarka szarvasmarha.
holló holló² fn Sz: A holló² vájja ki a
szemed: 〈szitok〉. Ritka, mint a fejír holló²:
—. Km: Holló² a holló²nak nem vájja ki a
szemit: az egyformán gondolkodók nem
szoktak egymásnak ártani.
holmi hummi fn Különféle apró-cseprő
dolog, egy és más. Összeszettem a hummimat,
megyek haza.
holmiegymás hummiegymás fn 1. Holmi.
Bement a házba, összeszedet hommiegymást
ennek a szegíny embernek. 2. Különféle aprócseprő
dolog, egy és más.
holnap hó²nap fn Sz: Tegyük el magunkat
hó²napra!: feküdjünk le! Hó²nap
lessz a napja: nem halasztom holnapnál tovább.
Hó²nap is nap lessz: hagyjunk a következő
napra is. Km: A mát megatták, a
hó²nap nem bisztos: nem tudni, mikor jön el
halálunk napja. Amit ma mektehecc, ne halaszt
hó²napra!: a munkát ne halogasd!
holnapi hó²napi mn Hó²napi nap: holnap.
A hó²napi nap elmegyünk a vásárba.
holnapután hó²napután hsz Sz: Hó²napután
kiskedden, báránynyúzó² pínteken:
sohanapján. Rígen nem láttalak.— Igen?
Hó²napután lesz harmadnapja: vagyis: ma
már láttál.
hólos holos fn 1. Szemberáncos, hajtásos
〈szoknya, blúz〉. Igen díszesek vó²tak ezek a
gyerekruhák csipkések, fodrosak, hajtogatottak,
holosak. 2. 〈Könyvkötészetben:〉 hólyagos.
Ha a kasírozandó² anyak közé levegőÝ
szorul, a könyv holos.
holt hó²tt mn/fn I. mn 1. Állóvízzé vált
〈folyómeder〉. Hó²t-Tisza-ág. 2. Szörnyű, rettentő.
Eszt a vizet engeggyítek ki a vájubúl,
mert hó²d büdös. Hó²d buta ez a fijú. II. fn
Halott ember, különösen vkinek a hozzátartozója.
Sz: Még a hó²tt is mozog, hát az
ílőÝ hogy ne mozogna: 〈lusta v. élhetetlen
ember biztatására mondják〉. Hó²ttat a temetőÝbül
nem lehet visszahozni: ami egyszer elveszett,
azt már nem lehet visszaszerezni.
Hó²tnak hó²t, ílőÝnek ílőÝ a baráttya/fele:
〈az elhunyt házastárs után búsulót vigasztalják
ezzel〉. Hó²tnak hó²tt a baráttya/fele,
ílőÝnek ílőÝ: ua. Hó²tnak hó²tt a fele: ua.
Km: Hó²trúl jó²t vaty semmit: ti. beszélj.
Nr: Hó²ttal álmodni esőÝt jelent.
holta hó²tta fn Vkinek a halála.
holtig hó²ttig hsz Élete végéig, haláláig.
Sz: Hó²ttig a baráccság: örökké tart a barátság(unk).
Ugy elverlek, hoty hó²ttig megemlegeted:
nagyon elverlek. Tésis csak hó²ttig
ílsz: ne gyűjts annyit, mintha holtod után
is élni akarnál. Úgyis hó²ttig ílünk: míg
élünk, addig élvezzük az életet! Mulassunk
eggyet, úgyis hó²ttig ílünk!: ua. Km: Hó²ttig
íl az ember: addig élvezd az életet, míg teheted!
A jó² pap hó²ttik tanul: tanulni sohasem
késő.
holtig-halálig hó²ttik-halálig hsz A sírig,
élete fogytáig. Hó²tik-halálik szeretlek.