Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

hazulról 346
hegye
mek ruhája porzik〉. Sok hazukság elfér benne:
〈hazudozó emberre mondják〉. Sok hazukság
elfér ebbe az emberbe: ua. Km: Sok
emberbe sok hazukság van: —.
hazulról hazúrúl hsz Sz: Elmentek hazúrúl:
elment az esze, bolond.
hazunnan ~ hsz Hazulról, otthonról. Hazunnan
jöttem: hoztam egy kis ajándékot. Ha
mentek a hivatalba, ha asz monták, hoty ~
jöttem, tutta a hivatalnok, hogy valami leesik.
házvég házvíg fn A ház végében levő
szoba, helyiség.
házsárkodik ~ i Házsártoskodik, zsörtölődik.
házspitos háspitos mn Veszekedős, zsörtölődő.
he ~ msz 1. 〈Felszólításként meg nem
értett közlés v. kérdés megismétlésére:〉 hogy
mondtad, mi az? He, mit montál? 2. 〈Felszólítás
nyomósítására.〉 Teszed le, ~! 3. 〈Figyelem
fölkeltésére.〉 Jött eggy ismerőÝs, beszó²lt
az ajtó²n, hoty ~. Ha vó²t bent valaki,
felelt.
hé ~ isz 〈Megszólításként v. felszólítás
nyomósítására.〉 Gyere csak, ~!
hebeg ~ i Dadog.
hebehurgyi ~ mn Hebehurgya.
hebetel ~ i Hadar, gyorsan beszél.
héblis ~ fn 〈Könyvkötészetben:〉 különböző
anyagok, pl. dekli, lemez stb. vágására
alkalmas kézi vágógép.
hebrál ~ i Gyorsan beszél. A televízijó²ba
is ~nak, gyorsan beszílnek.
hebre ~ mn Hebegő, dadogó.
hebrencs ~ mn 1. Hebehurgya, kapkodó.
2. Gyors beszédű, hadaró. Hebrendzs beszídű:
ua.
heccel Ö: fel~.
hecsedli ~ fn 1. Csipkebogyó, a vadrózsa
termése. 2. Cukor nélküli csipkelekvár. A ~t
valamikor a tó²t asszonyok hoszták puttomba,
literrel mírtík.
hecsedlilekvár ~ fn Cukrozott csipkelekvár.
Hecsedlilekvár, ekkor mán cukor is
vam benne, aki megvette, a tette bele a cukrot.
heftgomb hevgomb fn 〈Kárpitosoknál:〉
szövetbehúzáshoz használt horgolt v. fára
varrt gomb, amellyel a szövetet lehúzzák,
hogy fel ne puffadjon.
hegedű ~ fn 1. Tarlón elhullott gabonaszálak
összegereblyélésére használt nagy fagereblye.
2. 〈Fésűsmesterségben:〉 a fésűk fényesítésére
használt, egyik oldalán posztóval
bevont félméteres lécdarab. Ö: cirok~.
hegedül hegedűl i Üt, ver. Ety sort hegedűlt
a gyereken a nénnye. Ö: el~.
hegedűszó hegedűszó² fn Sz: Drága, mint
a hegedűszó²: vmi sokba kerül.
hegy 1 ~ fn 1. Domb. 2. Szőlőhegy. Megyünk
a ~re, a szőÝlőÝbe. Sz: Ál, mint Sijon
~e: erősen, szilárdan áll vmi. Ha a búza, tengeri
nem dűlt meg a viharba, akkor montuk,
hogy ál, mint Sijon ~e. Km: Hegy heggyel
nem tanálkozik, de ember emberrel igen: —.
Hegy heggyel nem, de ember emberrel tanálkozik/tanálkoszhat:
—. Nincs ojan naty ~,
amit el ne lehetne hordani: kitartással minden
feladatot el lehet végezni. KísőÝ a ~ alatt
abrakolni/zabolni: mindent a maga idejében
kell elvégezni. Nr: Felködlött a ~, esőÝ lessz:
ködösnek látszik.
hegy 2 ~ fn 1. Földdarab elkeskenyedő vége.
2. Hegye van: időjárás szeles, hideg. Ha
élesz szél fútt, aszt is montuk, hoty ~e van az
időÝnek. Sz: Ojan kicsi, mint a tű ~i: vmi
nagyon kicsi. Ö: kanál~, nyak~, oldal~, penna~,
villa~.
hegyalja hegyajja fn Hegy töve, hegy lába.
Nagyvárat környíkin vó²t a hegyajja, és
onnan ijen direktermőÝ bort hosztak.
hegybíró hegybíró² fn A hegyközségnek,
vagyis egy szőlőterület tulajdonosaiból alakult
társulásnak a választott vezetője. A hegybíró²
határoszta el, hogy mikor lehet szedni a
szőÝllőÝt.
hegydinnye ~ fn A görögdinnye indája
végén termő késői, apró dinnye. A ~ mán nem
jó², rendesen be se írik, savanyúságnak való².
hegye Ö: éle~, köröm~, nyak~.